O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)

Dely, O. Gy.: Die wissenschaftliche und literarische Tätigkeit von Ludwig Méhely auf dem Gebiete der ZoologieMéhely Lajos zoológiai vonatkozású tudományos és irodalmi munkássága 21-64. o.

4-9 186. Barna békáink hangzacskóiról (Ober die Schellblaeen unserer braunen Frösche). - Mathem. és Természettud. Értesitő, 31, 3-4, p.275-285 (u.). 187. Magyarország csikós egerei (Die Streifenmäuse Ungarns). - Mathem. és Természettud.Közlem., 32, 1, p.3-45 (u.). 1914. 188. FIbrinae Hungáriáé. Die ternären und quartären wurzelzähnigen Wühlmäuse Ungarns. - Ann. Mus. Nat. Hung., 12, p.

155-243. 189. Egy pillantás a fajformálódás műhelyébe "(Ein Blick in die Werkstätte der Artbildung). - Állatt. Közlem., 13, 1, p.1-10 (d.Z.: p.74-76). 190. A magyar mammalógia mai állása (Der heutige Stand der ungarischen Mammalogie). - Állatt. Közlem., 13, 2, p. 81-93 (d.Z.: p.149). 191. A legkisebb emlősállat Magyarországon (Das kleinste Säugetier in Ungarn). - Állatt. Közlem., 13, 3-4, p. 153-161 (d.Z.: p.221). 192. A poczkok és az Akadémia (Die Feldmäuse und die Akademie der Wissenschaften). - Budapesti Hirlap, 34. évf., 116. sz., p.35 (u.). 193. Miként reformáljuk zoológiai oktatásunkat? (Wie sollen wir unseren zoologischen Unterricht reformieren?). Budapesti Szemle, 157, 447, sz., p.363-381 (u.). 194. önéletrajzi adataim (Meine autobiographischen Angaben). - Kézirat gyanánt (Als Manuskript gedruckt)

,

pp. 16 (u.). 195. Fibrinae Hungáriáé. Magyarország harmad- és negyedkori gyökeresfogu poczkai, különös tekintettel a fajformálódás tényezőire és "időszakaira (Fibrinae Hungáriáé. Die tertiären und quartären wurzelzähnigen Wühlmäuse, mit besonderer Hinsicht auf die Faktoren und Perioden der Artformung). - M. Tud. Akadémia Mathem. és Természettud. Bizottságának kiadása, Budapest, pp.102 (u.).