O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)

Dely, O. Gy.: Einige Vertreter der ungarischen zoologie an der Wende des 19.-20. Jahrhunderts und die wissenschaftshistorische Bedeutung ihrer Tätigkeit I. Ludwig Méhely (1862-1952)A XIX.-XX. századforduló magyar zoológiájának néhány képviselője és munkásságuk tudománytörténeti jelentősége I. Méhely Lajos (1862-1952) 65-165. o.

A dolgozat második fejezetéből derül ki, hogy már mint az akkor megnyilt brassói főreáliskola fiatal természetrajz­tanára, ezeket az elveket pontosan be is tartja s már első dolgozataira, melyek közül elsősorban az abban az időben még meglehetősen elhanyagolt csúszómászókkal foglalkozó tanulmá­nyai tűntek ki, a legmagasabb tudományos forumok is felfi­gyeltek. Kutatásainak előmozdítására a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA anyagi támogatását is kieszközölték, s hogy azok intenzivebb folytatására még kedvezőbb lehetőségeket bizto­sítsanak, az állattan művelésére, elsősorban predesztinált intézményhez, a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM illattárába osztatják be szolgálattételre. Ez az áthelyezés tudományos pályafutá­sát valóban kiemelkedően lendületbe is hozta, s bár továbbra is elsősorban herpetológus maradt, kétéltüeken és hüllőkön kivül egyre behatóbban kezdett foglalkozni emlősökkel is, az általa meghatározott, a magyar zoológiában korábban nem al­kalmazott, de előtte egyre világosabban kibontakozó célkitű­zéseknek megfelelően: funkcionális és morfogenetikai alapo­kon kideriteni és igazolni a szerves formák kialakulását, az azok evolúcióját szabályozó törvényszerűségeket. Elsőnek a herpetológia vonalán megjelent munkáiban ju­tott kifejezésre ez a nálunk akkor még újdonság számba menő biológiai szemlélet. Akár a magyarországi barna békákat,gyi­kokat vagy kigyókat tanulmányozza, faji és alfaji problémáik megfejtése és filogenetikai kapcsolataik tisztázása a köz­ponti kérdés. Az ezek kideritése érdekében végzett anatómi­ai, szisztematikai, etológiai, zoogeográfiai, ökológiai, bi­ológiai stb. vizsgálatai, a tudományos kutatásban szerinte az „első lépések",egymagukban oly értékesek, hogy ellent­mondás nélkül váltak tudományos közkinccsé. Néhány esetben, mint pl.a parlagi vipera ( Vipera ursinii rákosiensis MÉHELY) esetében, vagy még inkább a faligyikok rendszerezésének az un. muraiIs-probléma kérdésében pedig csak hosszas s nemzet­közi sikon lezajlott, a kor úgyszólván valamennyi kimagasló szaktekintélyének részvételét ill. hozzászólását kiprovokáló

Next

/
Oldalképek
Tartalom