O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 9/1-2. (Budapest, 1967)
Berinkey, L.: A Barbus meridionalis petényi Heckel pikkelyszámának variációja 7-19. o.
halainál. E faj vizsgálatával kapcsolatban még két adatot kívánok ismertetni, melyeknél folytonos eloszlású értékekkel számoltam és az illeszkedés pontosabbnak mutatkozott. A 4. táblázatban a Bükkös patak példányainak test magasság változásá2 nak értékeit közlöm. E méretnél az M = 21.17, s = 1.0044, s = 1.002, itt a szórás meglehetősen kicsiny. A X** értéke = 1.06, mely az adott szabadság foknál 2nél 50-70 $> valószínűségnek felel meg. Végül az 5. táblázat a Bükkös patak példányainak predorzális értékeit tartalmaz2 za. A kiszámított közép M = 50.55, szórásnégyzet s = 1.4204, szórás s = 1.19- A = 1*01, ez 5 szabadság foknál 90-95 % valószínűséggel egyezik a normális eloszlással. Mint a táblázatokból megállapíthatjuk a kapott X értékek elég tág határok között mozognak. Pontos tehát azt a kérdést tisztázni, hogy általánosságban hogyan értékelhetők a -to 1 " próba eredményei. Az eltérés vizsgálatokkal ellentétben, hol az alaphipotézisünk az, hogy elvethetjük-e a null hipotézist, az illeszkedésvizsgálatoknál abból indulunk ki, hogy a null hipotézist megtarthatjuk-e. Ha a X- erteké = 0, ez azt jelenti, hogy az észlelt és a várt értékek teljesen megegyeznek, viszont attól függően, hogy az egyes, illetve minden észlelt érték kisebb, vagy nagyobb mértékben eltér a várt-tói, növekszik a X** értéke is. így a X*" mérőszámot szolgáltat a hipotézis és a tapasztalat egyezésére.A X^táblázat P értéke megadja annak a valószinüséget, hogy a véletlen mintavétel a kapott értékkel egyenlő, vagy annál nagyobb % értéket eredményez. Ha a P kicsiny, akkor feltételezhetjük, hogy az elmélet és a tapasztalat közötti eltérés valamilyen tényleges hatás következtében vált szignifikánssá és nem csupán a mintavételi ingadozásnak tulajdonitható. Minél kisebb a P, annál inkább gondolhatjuk, hogy az összhang a tapasztalat és az elméleti feltevés között igen gyenge és a megfigyelt esemény rendkívül valószínűtlen, ezért az eltérést szignifikánsnak mondjuk. A gyakorlatban általában az
