O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Gyurkó, I.: Adatok a márna (Barbus barbus L.) táplálkozásbiológiájához 59-68. o.

alsó szakaszról származik,ahol az idősebb márnák élnek, amelyek majdnem kizárólagosan állatokkal táplálkoznak, az én vizsgálati anyagom pedig a Maros közép folyásáról,ahol a fiatalabb márnák táplálékában jelentős helyet foglalnak el a növényi anyagok és ezeknek fertőzöttségi lehetősége parazitákkal alacsonyabb. Különben a bélparazitákkal való fertőzöttség jelentős táplálékelvonással jár; ez az oka annak, hogy a Maros kutatott szakaszán élő márnák súlynövekedésben elmaradnak más folyóbeli márnák növekedésétől. Az elmondottakból látható, hogy a márna állati eredetű tápláléka között vannak un. állandó és alkalmi komponensei:. Állandóan a kérész-, tegzes-, kétszárnyú- és álkérész-lárvák, valamint a bogarak és a balak, alkalmi komponensek az ikerszelvényesek, ászkarákok és a hártyásszámyuak. A növényi anyagok ugyancsak állandó komponenseknek tekinthetők, tehát az állandó komponensek száma hét. Ezt tekintve a márna a kutatott szakaszon az eurifág jelleg felé tendál. Az alsóbb szakaszokon táplálékában más komponensek (rákok, puhatestűek, stb.) is megjelennek, ami jelentős mértékben tovább szélesiti a táplál ék-spektrumot s igy a márna tipikus eurifág hallá válik. Beiträge zur Nahrurigsbiologie von Barbus barbus L. Von I. Gyurlcó Institut für Zoologie der Babes-Bólyai Universität, Cluj (Klausenburg) In der Nahrung der in der Muresch untersuchten Barben kommen tierische und pflanzliche Substanzen ungefähr in der gleichen Proportion vor.Von den tierischen Komponenten kommt der Reihe nach den Sphemeropterenlarven (29,6 $>)

, Fischen (8,5 f°)

, Plecopterenlarven (5,9 Dipterenlarven (4,6 Trichopterenlarven (2,9 fi) und den Coleopterenlarven (1,4