O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)
Gyurkó, I.: Adatok a márna (Barbus barbus L.) táplálkozásbiológiájához 59-68. o.
ptera) (4,6 $>),tegzes-lárvák (Trichoptera) (2,9 $>) és "bogarak (Coleoptera) (1,4 követnek. Az ikerszelvényesek (Diplopoda), ászkarákok (Isopoda) és hártyásszárnyuak (Hymenoptera) elenyésző mennyiségben fordulnak elő. A növényi táplálékban a magasabbrendü növények dominálnak (29,4$) az alacsonyrendü növényekkel szemben. Az egyes táplálék-komponensekkel kapcsolatban megállapítható,hogy a kérész-lárvák a márna emésztőkészülékében hamar emésztődnek s ezért többnyire már erősen feldarabolt állapotban találhatók meg. Egész kérész-lárvákat nagyon kevés esetben találtam; minden bizonnyal ilyenkor az illető halak közvetlenül táplálékfelvétel után kerültek hálóba.A feldarabolt állapot ellenére a kérész-lárvák jól különválaszthatók a többi komponensektől cercusaik jelenléte és jellegzetes fejtokjuk alapján. Nagyság tekintetében az 1 cm körüli hoszszusággal rendelkezők dominálnak és nagyon gyakoriak az 1 cm alatti alakok. Az 1 cm hossz fölötti példányok a táplálékban csak kis faj súllyal szerepelnek. Az álkérész-lárvák általában nagytermetüek, 2-3 cmesek,a kisebb termetűek (5-10 mm-esek) csak kis mennyiségben fordulnak elő. Hosszabb ideig maradnak meg ép vagy kevésbé emésztett állapotban, mint a kérész-lárvák. A tegzes-lárváknál szintén az 1 cm hossz alattiak a gyakoriak, a nagyobb példányok főleg ősszel találhatók a táplálékban. A kétszárnyúak lárvái nagyon hamar emésztődnek, sokszor csak a fejtok alapján lehet megállapítani jelenlétüket. Nagyságuk 3-20 min között váltakozik, de a 10 mm fölöttiek csak ritkán fordulnak elő, leggyakoribbak a 10 mm alatti példányok. A Chironomu s-ok váltakozó nagysággal főleg augusztusban és szeptemberben jelentkeznek és a többi kétszámyu-lárvákhoz képest nehezen emészthetők; mikor más kétszárnyu-lárvák teste már megemésztődött és csak fejtokjuk maradt meg, a Chironomu s-ok még egészben vannak. A fedelesszárnyuak közül a kifejlett alakok dominálnak, lárvák csak ritkán fordulnak elő. Sajátos jelenség,hogy a kifejlett alakok főleg 10 mm alattiak, ennél
