O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Berinkey, L.: A populáció analízis kérdései 1-58. o.

valamennyi populáció között elég jelentős eltérések mutatkoznak. Erősen eltérnek egymástól a középértékek, Tapcly 18.62 Hejőcsabai tó 23.10 56, de ugyanígy tág határok között változnak a szélső értékek is egy populáción belül (2apoly 16.24- 36, Rakaca 19-27 % stb.). Egészen hasonló változékonyságot mutatnak BANARESCU romániai adatai i3 (Szamos 18.84- i> és Maros 22.50 56 középértékekkel és Szamos 19-25 Maros 20-25 f> szélső értékekkel). A variabilitás fokának érzékeny mutatója a variabilitási koefficiens, ennek megfelelően értékei e méretnél igen magasak (Rakaca 10.7, Tapoly 9.73). A II. táblázatban a bajusz hossz méreténél nagy differenciák mutatkoznak az általam mért példányok és BANARESCU romániai adatai között. Az én méréseim szerint e tekintetben a populációk középértékei között nincs nagy különbség a legnagyobb eltérés a Visztula (23-61 £) és a Rakaca (27.63 %) folyókból származó anyagnál mutatkozik. Az egyes populációkon belül azonban tág a szórás, messze vannak egymástól a szélső értékek (Tapoly 19-32 jé, Rakaca 22-35 £). BANARESCU adatai szerint viszont a romániai példányoknál a középértékek is igen eltérőek (Barzava 19.4-8 Szamos 32.27 $>) és a szórás is igen erős (Barzava 15-23 Szamos 23-28 Hogyha tehát csak a bajusz hossza alapján akarnánk elválasztani a populációkat, akkor ez nemcsak alfaji, de még faji kritériumnak is megfelelő lenne, mivel itt nemcsak a középértékek állnak nagyon távol egymástól, hanem a szélső értékek sem fedik egymást. A XII. táblázatban a preorbitális távolság értékeinél a Hejőcsabai tó és a Tapoly, illetve a Visztula példányai között feltűnő különbség található. A Tapoly halainak fenti mérete a Eejőcsabai tó állataiéval összehasonlítva statisztikailag significansan elválik, mig a C.D. értéke (1.90) is magasan significans. Hasonló az eredmény a Tapoly - Bükkös patak összehasonlításánál, itt is minden számítás significans eredményt mutatott (C.D. 1.30).