O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Sterbetz, I.: Adatok a Kardoskúti Természetvédelmi Terület emlős- és halfaunájához 135-138. o.

VERTEBRATA HUNGARICA M USE I HISTORiCO - NATURALIS HUNGARiCI Tom. VIII. 1966. Fasc. 1-2. Adatok a Kardoskútl Természetvédelmi Terület emlös-és haifaunájához Irta: Starbetx István Magyar Had ártani Intézőt, Budapest Az Országos Természetvédelmi Hivatal 1966 februárjában a terület talajtani, botanikai és zoológiai értékeire való tekintettel védetté nyilvánította a Kardoskut határában elterülő, 98,4 hektáros szikes tavat és a vele szomszédos, 389 hektárt kitevő, kevés szántófölddel megszakított füvespusztát. A rezervátum zoológiai feltárása 1942-ben induló, azóta is folyamatosan tartó madártani megfigyeléseimmel kezdődött (STERBETZ, 1958), majd az utóbbi években a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Csoportja monografikus elgondolásokkal kezdte kutatni a területet. A gerinceseket illetően csupán hüllőket, kétéltüeket és madarakat érintő eredményeik publikálatlanok. A terület emlős és halfaunájával ezideig tervszerűen senki sem foglalkozott. Alábbiakban az Akadémiai Munkaközösség készülő monográfiáját a madártani megfigyeléseim során e két gerinces állatcsoportról alkalomszerűen gyűjtött adataimmal kivánom röviden kiegészíteni., Emlősök A nyár közepére rendszerint kiszáradó tómeder, vakszikes zátonyok, Festuca pseudovina uralkodó növényállományával jellemezhető füvespuszta, nádas és mezőgazdasági kulturterü-