O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 8/1-2. (Budapest, 1966)

Schmidt, E.: Daten zur täglichen Beutemenge der Schleiereule in Natur- und Kulturgebieten 123-134. o.

grösater Menge vorkommen. Auf den Kulturflächen Ungarns er­nährt sie sich weitgehend vom Microtus arvali s. 2./ Neben der absoluten Dominanz der Feldmaus kann das Torkommen von Spitzmäusen in den Gewöllen von Kulturflächen ebenfalls als hoch bezeichnet werden. 3./ Nach den gewonnenen Resultaten beträgt im Material der drei Fundorte das auf ein Gewölle fallende Gesamtdurch­schnittsgewicht 76,1 Gramm. Dem ist das Gewicht des vermut­lich etwas kleineren (ersten) Gewölls vom Abend zuzurechnen, womit sich ein Resultat ergibt, welches um etwas kleiner ist als die Hälfte des Durchschnittsgewichte der Schleiereule (285 Gramm). Adatok a gyöngybagoly napi zsákmányfogyasztásának mennyiségéhez természetes és kultúrterületen Irta: Schmidt Egon Magyar Madártani Intéiet, Budapest Szerző darabonkénti köpetanalizis segítségével vizsgál­ta a gyöngybagoly ( Tyto alb a /SCOP./) napi táplálékának sú­lyát viszonylag érintetlen (Kisbalaton) és mezőgazdaságilag müveit kulturterületeken (Telki, Tornyosnémeti). A köpetek­ben talált zsákmányán at ok sulyául a GAFFREY (1961) munkájá­ban fajonkint megadott értékingadozások átlaga szolgált. Szerző táblázatokba süritve és százalékosan kifejezve mutat­ja be a különböző zsákmányállatok együtt előfordulását (l.tábl.) ill. a hasonló csoportosítás mellett nyert átlag­sulyadatokat (2.tábl.). A táblázatokból jól látható a mezei pocok ( Microtus arvall s /PALL./) döntő szerepe a kulturterü­leteken élő gyöngybagoly táplálkozásában. Ugyanekkor a Kis­balatonban mint a terület leggyakoribb kisemlősfaja a köpe­tekben is az erdei cickány (Sorex araneus L.) dominált. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom