O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 7/1-2. (Budapest, 1965)

Bökönyi, S. ; Jánossy, D.: Szubfosszilis vadmadárleletek Magyarországon 85-100. o.

37. Macskabagoly - Strix aluc

o I. Visegrád-Palota /14. szd./í 2 humerusdarab. - VisegrádPalota /15-16. szd./: sternumdarab, tarsometatarsusdarab. 38. Banka - üpupa epop

s I. Visegrád-Alsóvár /17-18. szd./: koponya. 39. V

etési varjú - Oorvus frugllegu

a L. Tác-Fövénypuszta /római kor/: ulna /h.: 82/, tibia /h.: 79/. - Visegrád-Palota /14. szd./î koponyadarab. - /tHna: 79 mm; tibia: 83 mm/ 40. Varju - Corvu

s sp. Maroslele-Pana /neolith * Körös kultura/

: metacarpus /h.s 46.8/. - Tác-Pövénypuszta /római/: liumerusdarab

, ulna /h.s 83/. 41. Csóka - Colaeus monedul

a /L./ Tác-Pövénypuszta /római kor: tibia /h.: 71/. 42. Léprigó - Turdus cf. vlscivoru

s L. Visegrád-Palota /14. szd./: humerus /h.î 31.4/, humerusdarab. - /Humerus: 32 nn!j7 43. Fenyőrigó - Turdus pilari

s L. Visegrád-Palota /14. szd./: ulnadarab. Ha az előbbiekben felsorolt fajokat régészeti korok szerint választjuk szét, kiderül, hogy a neolithikumból 17 faj /kis vöcsök, búbos vöcsök, gödény, szürke gém, vörös gém, nagy kócsag, nagy lilik, Anser sp., tőkés réce, Anas s.str., barátréce, réti sas, daru,szárcsa, ezüstsirály, uhu és Corvus sp./, a bronzkorból 11 faj /gödény, kárókatona, feke:e gólya, bütykös hattyú, Anser sp., barátréce, egerészölyv, szirti sas, nyirfajd, daru és túzok/, a római korból 15 faj /gólya, tőkés réce, böjti réce, csörgő réce, barátréce, kontyos réce, hója, réti sas, barna rétihéja, daru, reznek, örvös galamb, vetési varju, Corvus sp. és csóka/, a középkorból pedig 22 faj /búbos vöosök, nagy kócsag, gólya, böjti réce, barna kánya, egerészölyv, réti sas, barátkeselyü, nyirfajd, fogoly, fácán, daru, szárcsa, túzok, goda, örvös