O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 7/1-2. (Budapest, 1965)
Sterbetz, I.: A kardoskúti Fehértó madárvilága 51-62. o.
A kardoskuti Fehértó jelentőségét egyrészt a Tisza vonalába eső, rendkívül forgalmas madárvonulási gyülekezőhely voltának köszönheti. Másrészt a hazai szikesek valamennyi típusát felölelő talajösszetételéből adódó ökológiai viszonyai teszik a maga nemében egyedülállóan érdekessé. A terület az ősmaros postglaciális mellékágai egyikének elszikesedett maradványa. A tó Orosházától mintegy 14 km-re délre, ÉK-DNY irányban fekszik. Hossza 3 km, szélessége 100 és 500 m között váltakozik. Telitett vízálláskor sekély tocsogó és 60-70 cm közötti értékeket mutat. A kiépített csatornahálózat nyár közepére azonban rendszerint teljesen kiszárit ja a tómedret. Makrovegetációja szegényes. Nádast csak a keleti szegélyén találunk, kisebb-nagyobb Bolboschoenu sfoltokkal tarkitva. Nyugati oldalán kb. 2kh terjedésű félsziget nyúlik a tóba, ahol kopár zátonyokon keverten diszlik az európai szikesek jellegzetes maritim növényzete. Nyári kiszáradása után a sziksótól fehérlő tómedret is felveri a sós puszták törpe, halofita vegetációja. A tavat déli szegélyén 1, északi oldaláról kb. 10 km-es mélységben elgazosodott szántóföldekkel és elszórt tanyákkal tarkított Festucetumsteppe határolja. Nyugati és keleti oldala szántóföldekkel érintkezik. A táj részletesebb leírását ós ökológiai viszonyainak aprólékosabb tárgyalását az idézett irodalom ismerteti /STERBETZ, 1958, KISS, 1959, MEGYERI, 1963/. Fészkelő madárfajok Ixobrychus minutu s /£./: néhány párban rendszeres fészkelő. Ciconia cioonl a / L ./î a környékbeli tanyákon 2-3 pár évente fészkel. Anser anse r /I»./: 1961-ben 1 pár fészkelt, egyébként rendszeres átvonuló, Anas platyrchyncho s L., Anas querquedul a L. Î néhány párban rendszeres költő és tömeges átvonuló. Anas acut a 1., Anas streper a L. » Spatula clypeata /l./î 2-3 pár évente költ, jelentős mennyiségekben átvonul.
