O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)
Köves, E. O. ; Schmidt, E.: Adatok Tornyosnémeti környéke kisemlősfaunjának ismeretéhez bagolyköpetvizsgálatok alapján 97-108. o.
zőjeként emliti. HEYDEMANN (I960) formalinos csapdózáaai során ugyanerre az eredményre jutott Németországban és megállapította, hogy a Sorex minutus viszonylagos számemelkedéae párhuzamosan halad a talajnedvesség csökkenésével. Valószínű tehát, hogy fenti két gyűjtésünk baglyainak vadászrevier je elsősorban kulturterületekre korlátozódott, sőt a 9.sz. minden bizonnyal részben a község belterületére is, amit a köpetekben lévő házi és mezei veréb ( Passer domesticus L. és Passer montanus L.) maradványok jelenléte bizonyit. Hogy a zsákmányállatok elsősorban mezőgazdasági területekről és nem erdőből származnak szépen szemlélteti - az érintett bagolyfajok Ökológiájának ismeretén kivül - a pocokfélék ( Microti- nae ) egyes képviselőinek aránya:"2059 mezei pocokkal ( Micro tus arvalis PALL.) szemben csupán egy erdei pocok ( Clethrio- nomys glareolus SCHREBER) szerepel. A földi pocok ( Pitymys subterraneue DE S ELYS LONGCHAMPS ) majdnem teljes hiánya viszont kétségkívül a faj kevés egyedszámával magyarázható. Valószínűleg hasonló a helyzet a Magyarországon csak lokálisan előforduló pirók egérrel ( Apodemus agrárius PALI.),melynek 11 példányát találtuk. Mint már emiitettük az egyes gyűjtéseket időbelileg pontosan elhatárolni s igy periodikusan ill. évszakokra vonatkoztatva feldolgozni nem lehetett. Ha azonban az egész anyagot mint négy év átlagát tekintjük a talált zsákmányán atok összessége óvatos következtetésre - már számánál fogva is alkalmas. Magyarország klímaviszonyai, melyek nagyjából egyöntetűek, a relative kis távolságok madarak vagy kisemlősök viszonylatában az országhatárokon belüli állatföldrajzi következtetéseket általában nem engedik meg, jóllehet az adott körülmények egyes kisemlősfajok Ökologieja szempontjából egyáltalán nem közömbösek. Amennyiben csak a cickányokat ( Soricidae ) és az egérféléket ( Muridae ) állitjuk szembe egymással és az általánosan domináns mezei pocoktól eltekintünk azt látjuk, hogy az előbbiek százalékszáma általában vi-