O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)
Köves, E. O. ; Schmidt, E.: Adatok Tornyosnémeti környéke kisemlősfaunjának ismeretéhez bagolyköpetvizsgálatok alapján 97-108. o.
VERTEBRATA HUNGAKICA MUSEI HISTORICONATURALIS HUNGARICI Tom. VI. 1964. Fase. 1-2. Adatok Tornyoanémeti környéke kisemlösfaunéjának ismeretéhez bagolyköpetvizsgálatok alapján Irta: Köve* Ervin Ottokcr és Schmidt Egon Tornyosnémeti és Budapest Főváros Állat- és Növénykertje, Budapest Ismeretes, hogy a gyakran nagy tömegben gyűjthető bagolyköpetek sok segítséget nyújtanak egy-egy terület faunisztikai feltérképezéséhez. E vizsgálatok az egyébként általában csapdázás segítségével gyűjtött kisemlŐBök mennyiségi és minőségi állománybecslésének is nagyon jő kiegészítői. Sok esetben faunisztikai ritkaságok kerülnek igy elő és tisztázódnak az elterjedéshatárok stb. így kaptunk pl. részletes adatokat a kisded cickány ( Suncus etruscus SAVI) elterjedéséhez a Földközi tenger térségében (KAHMANN & ALTNER, 1956). Hasonlóképen köpetvizsgálatok segítségével tisztázta UTTENDÖRFER (1943) a nyiregér ( Slalsta betulina PALL.) németországi elterjedÓBét. Érdekes rendszertani és faunisztikai eredményeket kaptak e módon vizsgálataik során BAUER & FESTETICS (1958), J. NIETHAMMER (I960), BUHLER (1963) és mások. Hazai viszonylatban a patkányfejü pocok ( Microtus oeconomus PALL.) kisbalatoni populációjónak felfedezése (VASVÁRI), azonkívül a csalit járó pocok ( Microtus agrestis L.) ujabb magyarországi előfordulási helyének (Apaj) ismerete (SCHMIDT, 1962) köszönhető a bagolyköpetek analízisének. A köpetekből előkerülő zsákmányállatok gyakran nyújtanak alkalmat variációs vagy populációs vizsgálatokra is (ZIMMERMANN, 1935, JÁNOSSY & SCHMIDT, I960 és mosok), amikor