O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 6/1-2. (Budapest, 1964)

Stollmann, A.: Adatok néhány madárfaj elterjedéséhez a nyugati Kárpátokban 89-96. o.

VERTE B R ATA HUN G ARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICI Tom. VI. 1964. Fase. 1-2. Adalok néhány madárfaj elterjedéséhez a nyugati Kárpátokban Irta: Slollmann András, Zsolna Az utóbbi évtizedekben meglehetősen erős változások történtek a nyugati Kárpátok madárvilágában. Mig egyes „visszahúzódó" fajok ritkává és szórványossá lettek,addig más,kifejezetten progresszív elemek - gyakran uj jövevények is - gyakorivá váltak és terjeszkedésük közben kezdik ellepni a nyugati Kárpátok völgyeit,sőt egyesek térhódítása már jóval meg is haladta a Kárpátok vonulatát. A csicsörke (

Serinus serinus L. ) európai terjeszkedésének klasszikusnak mondható zoogeográfiai példája szinte eltörpülni létszik a balkáni gerle (

Streptopelia decaocto FRIV. ) térhódítása mellett. Figyelmet érdemel más ponto-mediterrán madárfajok areál eltolódása É (ÉNY) irányban a Duna völgyén keresztül. Ilyen karakterisztikusan progresszióé fajok, melyek elterjedési határait időről időre a nyugati Kárpátokban ÍB korrigálni kell, például a'balkáni fakopáncs (

Dendrocopoa syriacus balcanicus G

ENGL, et STRES.), gyurgyalag (

Meropa apiaster L.), függőcinke (

Remiz pendulinus L.), füleskuvik (

Otus scops L.), parlagi sas (

Aquila heliaca SAV.), üstökösréce (

Netta ruf

ina PALL.), Bzerkők (

ChlidoniaB

) stb. Más fajok egyelőre csak a Pannon medencét érték el, ezek északabbi megjelenése azonban valószínűleg csak idő kérdése. Ide tartozik pl. a halvány geze (

Hippolais pallida (HEMPR.et EHR.) alsó tiszai megjelenésének és költésének beigazolósa (GYÔRY J. és SCHMIDT E. 1960-61), a Fertőn fészkelő szerecsensirály