O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

illetve az erdőszélhez és a tisztásokhoz. A fenti vizsgálat arra az eredményre vezetett, hogy a varjutelepbe települt kék vércsék száma függetlenül a fák magasságától és korától, mindig a varjutelep fészkeinek a számával van arányban /lásd II, Táblázat/. II. Táblázat. 12 3 4 1 168 22 13,00 % 2 334 45 13,04 % 3 84 10 11,90 % 4 27

8 35 12,05 % Összesen 864 112 12,90 % 1 « a varjufészek-telepek sorszáma, 2 » az egyes telepekben lévő varjufészkek száma, 3 = az egyes telepekben a kék vércsék által elfoglalt fészkek száma, 4 » az elfoglalt fészkeknek az elnemfoglalt fészkekhez való aránya /százalékban/. A vizsgr'lat eredményének tanúsága szerint a kék vércsék a rendelkezésükre álló fészektelepben a fészkeknek átlagosan 12,90 %-át foglalják el. Az adatokat a még elfoglalt varjufészkek semmik 'p sem befolyásolhat ják, mert ezek száma alig haladta meg az elfoglalt kék vércsefészkek számát. Tekintettel arra, hogy a kék vércse társaságkedvelő madór és költeni is telepesen szeret, megvizsgáltam, hogy ez a tulajdonság hogyan nyilvánul meg az Ohati erdőben kínálkozó tág lehetőségekben. Az alábbi négy ábra a kék vércsék által lakott fészkek helyzetét szemlélteti a telep vetési varjú fészkeihez viszonyítva.