O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

törvényszerű összefügges van: vagy, hogy a tojés színárnyalata és mintázata az egyedhez kötött sajátság, mig a méretek az egyeden beliil is változnak. Ezeken kivül még más biológiai összefüggéseket is sikerült megállapítanom a kék vércse és kis őrgébics, valamint az itt fel nem sorolt és csak az eredmények lészletes tárgyalásánál ismertetett további társfészkelők és a kutatási területek egyéb radárfajai között. Ezeket azonban csak olyan vonatkozásban vizsgáltam, ahogyan a kék vércsével vagy a kis őrgébiccsel összerüggnek. Ott, ahol a kapcsolatok szálai nem madarakhoz, hanem más állatcsoportokhoz vezettek, mindenkor tájékozódtam a kérdéses terület ilyen vonatkozású minőségi és mennyiségi viszonyai felől. így például sikerült megállapítanom, hogy a kék vércsék által elfoglalt fészkek falában na.sy számban bábozódtak be a pompás rózsabogár /

Potosia aeruginos

a

/ álcái. Az évente szabályosan ismétlődő életmegnyilvánulások vizsgálatának tudományos ei edmén/ei Az alábbiakban ismertetem az ökológiai kutatások tudományos eredményeit. Erre legalkalmasabbnak az a módszer mutatkozik,amellyel a madarak életének e&yes mozzanatait olyan sorre.idben tárgyalom, ahogy azok az életciklus folyamatában Lövetik egyuást. Természetesen mindenütt, ahol erre szükség van vagy módomban áll, korábbi megfigyeléseim adatait is beleszövöm, ezzel egyrészt az egy éven belül és egy terület in elvégzett munka eredminyének egyoldalúságát enyhitem, másrészt olyan irányban módo~itom, hog/ a fajra vonatkozó általános ismereteket nagyobb hűségééi fejezze ki. A kék vércsére vonatkozó megfigyeléseim zöme a hortobágyi Ohati erdőben folyt le ; bizonyos egyidejű, kiegészítő vizsgálatokat és a kísérleti anyag begyűjtését az ugyancsak