O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Boros, I. ; Dely, O. G.: A herpetológiai kutatások irányai, problémái és távlatai 19-38. o.

időben elsősorban a muzeumokban felhalmozódott anyagot, hogy identifikálható, e ebdtleg valamMyen célra felhasználható legyen. De miután a leírások nellett majd minden esetben, a mai tudományos követelményeket - igaz - csak kevésbé kielégítő módon, már lelőhelyek is szerepelnek, - a legtöbb esetben ndak nagy általánosságban megjelölve - tzek a probálko!uáso

v rakják le, csirájában legalább, a későbbi h e r p etogeográfiai és faunisztikai kutatások alapjait is. S ez a két irány, a 3zisztematikának mintegy függvényeként, a továbbiakban is párhuzamosan halad egymás mellett, és egyre nagyobb mennyiségű anyagot feldolgozva teremni meg azt a sajátságos helyzetet, mely szerint nagy vonásokban, a Föld-kerekség herpetofaunáját előbb ismertük meg, miiit a regionális herpetofaunákat. Ami bizonyos mértékig érthető is,mivel az exotikum mindig jobban érdekelte nemcsak a laikust, de a szakemberek nagyréssét is. Az ut azonban ITnNÉtől DUMEIxIL és BIBRONig nem vezet egyenesen felfelé. A közben eltelt 96 esztendő, mely a biológia általános tört éne tébn, k'ilönböző szerzők szerint is, a modern természetszemlélet kialakulása cimet viseli, s egyformán mutat progresszir és regresszív jelenségeket, a herpetológiai ismeretek fejlődésében is ezt tükrözi vissza. A halaCás azonban ott ls, itt is kétségtelenül megállapítható. Az elinduláskor LINNÉ, még e«?yetlei osztályban,az Amphibl

a-k osztályába foglalja össze az akkor ismert kétéltüeket és hüllőket, s tisztára csak szubjektív feltevés alapján fontosnak vélt sajátság, a lábek megléte vagy hiánya szerint oaztotta azokat két rendre, lábatlanokra és lábasokra, miáltal természetesen a legkülönbözőbb és egymástól legtávolabb eső formák kerültsk egymás mellé.Ezzel szemben LAURERTI munkájában,4" a szóbanforgó állatcsoport első + A mü első részéren az akkor ismert teljes világ-anyagot, 241 faj-», ismertet, mig könyve második részében, „

História reptlllum austriacoru

m"-ban 33 fajról és a velük folytatott, mar emiitett kísérletekről számol be