O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Tusnádi, Gy. ; Vanger, É.: A hortobágyi magyar juh (Ovis strepsiceros hortobagyiensis Ferenczy) testméreteinek alakulása a posztembrionális korban 165-194. o.

tosik. Az állattenyésztésben e méretet ugyan nem használják, zoológiai szempontból azonban lényegesnek tartottuk felvenni az emiitett rendszertani ok miatt. A farokhosszuságot mérőszalaggal mért lik. A 6. ábrán jól látható, hasonlóan a hátsólábhosszhoz, hogy e tulajdonság változását két különböző iránytangensü egyenes jellemzi /6. ábra/. Az első szakasz,a hímeknél,átlagosan 26-27 kg súlynál 37-38 cm farokhosszuságig tart, a nőstényeknél, 20-25 kg között eléri a 35-36 cm hosszúságot és növekedésében megáll. Az első szakaszra vonatkozó korrelációs koefficiensek erős lineáris összefüggést bizonyítanak és szignifikánsan különböznek a zérustól. A két korrelációs érték között statisztikailag biztosított különbség nincsen. A nőstények valamivel gyengébb korrelációja jól értelmezhető a nagyobb szórásnégyzettel /4. táblázat/, és a Msebb regressziós értékkel. A növekedési sebességet illetően az első szakaszban nőstényeknél 32 %-oe, himeknél 35 %-os tendenciát találtunk. A két allometriás exponens, ill. a két egyenes hajlásszöge közötti eltérés statisztikailag nem biztosított. A testsúly és a farokhosszuság araaya eszerint az első szakaszban mindkét nemnél azonos módon relative csökken. A második életszakaszban a korrelációs koefficiensek nem különböztek szignifikánsan a zérustól /himek r = 0,37, nőstények r = 0,31/. Vagyis a testsúly gyarapodásával már nem jár együtt a farok növekedése. A szórásnégyzet itt is jelentősen magasabb a nőstények esetében. A két korrelációs koefficiens különbségére vonatkozóan, a „z" transzformáció után elvégzett statisztikai próba nem eredményezett szígnifikanciát. Az allometriás exponensek szerint a regressziója ezeknek a szakaszoknak igen kicsiny /0,07-0,09/. A gyakorlatilag zérus iránytangensü egyenesek körül az átlagpontok szórása közepesnek mondható /4. táblázat/. Az 5. táblázatban közölt egyenletek segítségével kiszámitottuk a különböző testsulyu állatok farokhosszuságának legvalószínűbb értékeit. A fejlődés kezdetén a nőstényeknek valamivel hosszabb