O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Péczely, P.: Adatok a bubosbanka (Upupa e. epops L.) vázrendszerének ismeretéhez 123-158. o.

VERTEBRATA KUNGARICA MUSEI HISTORICO - NATURALIS HUNGARIC' Fqsc. 1-2. Tom. V. 1963. Adatok a bubosbsnka (Upopa e. epops L) vázrondsző­rének ismer© tó he­Irta: Pécioly Pétar T#nr.étz*ttu<dományi Múitaa, B«dop«tf A bubos'janka / Upupa e.epop e L./ csontos vázának felépí­téséről csak azórványor irodalmi adatokkal rendelkezünk. Ig; GADOW összefoglaló munkájában /1891/ a procoraeoideum típu­sok tárgyalásánál i"URBR INGER nyomán utal e faj hollócsőr­csont jának sajátos megjelenésére. BÖKER /1937/ a madarak csőr-tipusainak elemzésénél megemlíti a banka Ívesen hajlí­tott csőrét, mint sajátos eszközt a lágy talajból való táp­lálék felvételhez alkalmazkodott típust. A csontváz részletes elemzése azonban eddig nem áll rendelkezésünkre.A bubosbanka sajátos rendszertani helyzete, bizonyos elszigeteltsége, illetve igen széles földrajzi el­terjedése indokolttá teszik e faj anatómiájának alapos meg­ismerését. Mivel a faj igen gyakori hazánkban,e tény is meg­erősíti vizsgálati objektumul való megválasztását. Vizsgálataimat 8 példány csontvázán végeztem. Ezek egy­részt az északi középhegységből /Mátra,Zempléni hegység/, az Alföldről /Hódmezővásárhely/, illetve a Dunántulról /Kiskomá­rom/ származtak. A tanulmányozott példányok himek és nősté­nyek voltak, valamennyien kifejlett állatok. A friss tetemet a zsigerek eltávolítása után több órán keresztül enyhén lú­gos vizben főztem. A csontok letisztítása után azokat ben­zinbea zsirtalanitottam, majd hydrogenhyperoxyddal történő fehérítés következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom