O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 5/1-2. (Budapest, 1963)

Horváth, L.: A kék vércse (Falco vespertinus L.) és a kis őrgébics (Lanius minor Gm.) élettörténetének összehasonlító vizsgálata 1. A tavaszi érkezéstől a fiókák kikeléséig 69-122. o.

A fa magassága /19,5 méter/ gátolt abban, hogy napjában többször vizsgáljam meg ezt az érdekes fészket. A két ötös fészekalj, amint látható, hasonló volt egymáshoz abban, hogy minuegyiknél az első négy tojás öt nap alatt kelt ki és az ötödik záp lett. A ki3 őrgébics kotlásával kapcsolatban a következő megfigyeléseket tettem. A madarait a negyedik vagy ötödik tojás lerakása után kotolnak; három tojást egyetlen egy esetben sem ültek. A kotlást csaknem kizárólag a tojó végzi, de lehetséges hogy teljésen, mert sok fés: éknél eltöltött hosszú ilô alatt sem sikerült egyetlen váltást sem megfigyelnem. G>akori eset, hogy a him a fészek közvetlen közelében /10-20 cm-re tőle/ egy kis ágon ül, amig a tojó kotlik; más esetben kissé távolabb,esetleg nem il a fészkes fán, de mindenkor a lomb között rejtőzködve, nem pedig valami kiemelkedő, jo kilátást nyújtó helyen, mini azt zsákmányra leselkedve tjnni szokta. Bár szines gyűrűket nem használtam, a himeket viselkedésük után jól fel tudtam ismerni. A Duna-Tisza közi kutatási területemen a rendes költés kotlási ideje május legvége- és junius első felére esett. A kotlásidőt a teljes fészekaljat tartalmazó fészkeken vizsgáltam olyan módon, Logy a tojásokat a lerakásuk sorrendjében megszámoztam ée a kotlás megkezdésétől figyelemmel kisértem minden egyes tojás kikelését. Az eredmény meglepő szabályosságot mutatott ; ugyanis valamennyi tojáa 16 nap alatt kelt ki. Egy fészekaljhoz tartozó hat tojás kikelése 40 óra hosszat tartott, ami ?t jelenti» hogy átlagosan minden hat éb fél órában kelt ki egy-egy tojás. A kelés üteme azonban korántsem volt ilyen 9tabályos, mivel a kotlás csak az első négy vagy öt tojás lerakása után kezdődik. így az első 4-5 tojás kikelése között jóval rövidebb idő telt el, mint az ötödi':-hatoéiké vagy hetediké között. De nemcsak a kikelés üteme, hanem az időtartama s^m volt szabályos, azaz a 40 órától nagy eltéréseket mutatott. A fióka kikelését a héj első pattogzásától a teljes kibúvásig több izbt*n sike-