O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi denevérek ivararánya 141-163. o.

lyuk barlang. Itt 8 alkalommal gyűjtöttem olyan mennyiség­ben, hogy az az ivararányra nézve támpontot adhat. /Lásd a VI. sz. táblázatot./ Az 1953 december 12-i megfigyeléssel szemben 1954 január 9-én, valamint 1954 december 29-éhez vi­ezonyitva 1955 március 6-án mindig megnőtt a populációban a hinek száma. KUlönösen feltűnő a himek számarányának közel 10 %-o s növekedése 1953/1954 telének közepén. Erre a sokszor nagyarányú változásra egyik lehetséges magyarázat, hogy csu­pán a véletlen folytén adódnak ilyen eredmények, mert a te­lelő populáción belül nem egyenletes az ivarok keveredése. Könnyen lehet azonban, hogf a tél közepi ki- éa ' evándorlá­sok módosítják ennyire az ivararányt. Gyűrűs példányok visz­szajelentéseiből tudjuk ugyanis, hogy a populációk egy része télen is mozgásban van, a bizonyos egyedek egyik barlangból a másikba, még nagy távolságra is átrepülnek. Igen valószinü az a további magyarázat ia, hogy a telelőhelyek elfoglalása során a himek a későbbi bevonulók. Erre mutat a telelésre alkalmatlan Pisznice barlangi tanyahely 1953 november 23-i vizsgálata, melynek során 64 ,'a himet észleltem a Minlopte­- ru s populációban.Ezek még nem vonultak telelőhelyükre.A meg­közelítőleg 50 /i-os eloszlás a Gzoplaki Ördöglyuk barlangban telelő f/Iiniopteru s populációra jellemző volt a vizsgálati években. Amikor egy-egy megfigyelési napon gyűrűzött álla­tokból a későbbi évek folyamán nagyobb mennyiségben kerültek elő példányok, adatokat nyertem az ivararányban beálló vál­tozásokra. Általában azt lehet látni, hogy a himek számará­nya évről-évre növekszik, ami bizonyltja, hogy a nőstények fokozottabb mértékben pusztulnak. Ennek ellenkezőjét az 1954 január 9-én jelölt állatok mutatják. A következő két évi el­lenőrzéskor egyaránt, viszonylag több nőstény került kézre. Ennek oka az lehet, hogy a gyürüzéskor megzavart populáció­ból több him repülhetett ki és pusztulhatott el az akkori hideg időjárás miatt. A magyarázat elfogadható, hiszen tud­juk,hogy több denevérfaj himjei aktívabbak mint a nőstények. A himek gyakrabban ébrednek fel a téli álomból, még zavarta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom