O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.

nifikánsan különbözik a zérustői, A két érték között statisztikailag biztosított eltérést nem tudtunk kimutatni. A himek szórásnégyzete nagyobb, mint a nőstényeké. Az allometriás egyenesek hajlásszöge között, melyek jellemzik a növekedési sebességet, szignifikáns differencia nincs. Az egyenesek elhelyezkedéséből az látható, hogy az arányoknál levő eredmények főleg a himek abszolút nagyobb basalis hosszúságából erednek. Ezt igen jól alátámasztják a „b" integrációs állandók is, amelyek a két ivarnál nagyon hasonlóak /nőstényeknél -0,0241, hímeknél -0,0461/. Norvégiai <?<? ée magyarországi ££ között. Növekedési sebességben az allometriás exponensek szerint mintegy 10 % különbség van. Sz azonban nem bizonyult szignifikánsnak.A szórásnégysetek is nagymértékben megegyeznek. Talán ebből következtethető, hogy a korrelációs koefficiensek között sem volt statisztikailag biztosított eltérés. Az allometriás exponensek értékéből következik, hogy a norvég himek agykoponyaszéleasége 62 %-os, a magyar nőstényeké pedig 52 !í&-os sebességgel változik a basalis hosszúsághoz viszonyitva. A vizsgált növekedési szakaszban a magyar nőstények valamivel nagyobb agykoponyaszélességgel rendelkeznek a norvég hímekénél, s a basalis hosszúság tekintetében is felülmúlják azokat. Magyarországi ££ és magyarországi <?<? között . A magyar szarvas állomány két ivara között levő 65 %-os sebességbeli különbség szignifikáns. A himek növekedési sebessége 118 %, az arányok a kiskoponyáktól a nagyok felé növekszenek ,mig a nőstények a = 0,52 exponense aránycsökkenést mutat, A korrelációs koefficiensek között nincs szignifikáns differencia. Szórásnégyzeteik alapján a himek adatai szorosabban illeszkednek az allometriás egyeneshez, mint a nősté-