O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Péczely, P.: Új hazai fészkelő madarunk a balkáni halvány geze (Hippolais pallida elaeica Lind.) 67-73. o.

VERTEBRATA HUNGARiCA MUSEI HISTORICO - NAT URÁLIS HUNGARlCf Tom. IV. 1962 Fase. 1-2. Uj hazai fészkelő madarunk a balkáni halvány geze (Hippolais pallida elaeica Lind.) Irta: Péczefy Pé'or Természettudományi Múzeum, Sudapest A húszas évektől kezdődően egy érdekes, ma is tartó madármozgalomnak vagyunk tanúi. Ázsiai,kisázsiai,délkeleti és balkáni fajok terjeszkednek Európában észak-északnyugat felé. Legismertebb ilyen előnyomuló faj az indiai eredetű balkáni gerle /

Streptopelia decaocto decaoct

o FRIV./, amely 1932 és 1949 között özonlötte el a Kárpátmedencét. Először északnak tartott, majd legyezőszerüen kiszélesitve előfordulási területét, megszállta az országot. Ma ez a faj már Skandinávia déli részein és Angliában is honos. Sok helyen közönséges fészkelő faj hazánkban a balkáni fakopáncs /

Dendrocopos syriacus balcanicu

s G

ENGl.-STRES./. Ez a Balkán délkeleti részén élő faj a Morava völgye mentén terjeszkedett észak felé. 1928-ban átlépi délen a Duna vonalát és 1937-ben már megtalálják Kiskunfélegyházán. 1952-ben eléri az ország északi határait. Még négy, kóborlási területét szórványos előfordulásokkal növelő fajt kell feltétlenül megemliténünk. Egyik a déli hantmadár /

Oenanthe hispanica melanoleuc

a GÜLD./, amelyik a Földközi-tenger keleti medencéjének tipikus fészkelő madara. Megtaláljuk az Alduna környékén.valamint Fiume és a Drávafok vidékén. Nálunk szintén megjelent már,és a Dunántul déli részein számithatunk előbukkanására. Délkeleti eredetű, s ma már hazánkban többször előkerülő, sőt néha /Debrecen környékén/ költő madár a kis héja /

Accipiter badius brevipe

s SE-