O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)
Tusnádi, Gy.: Édesvizi halak növekedésének vizsgálata az életkor függvényében 13-31. o.
lag távoleső fajok, mint például az Ac erina cernu a és a Rhodeus sérieeus amaru s meglepően hasonló növekedési görbét mutatnak. Az a tény is, hogy az általunk kiválasztott fajok életprodukció ja más és más, amelyet a transzformált életgörbék koordináta rendszerben való elhelyezkedése mutat, megerősíti ezen elgondolásunkat. Ugyancsak jól mutatja az életforma azonosságát jelen vizsgálatainkból az Esőz luciu s, megelőző tanulmányainkból pedig az Asplus rapa x és a Lucioperca sandr a hossznövekedésének első szakasza. Ezek a rendszertanilag nem rokon fajok növekedési sebességeikben nagyon hasonlóak. A transzformált életgörbék és az azokat jellemző matematikai állandók, egyenletek ilyen szemléletben való értékelése lehetővé teszi, hogy a fajokat a vizi életközösségben betöltött szerepük, helyzetük.élettér-energetikai funkciójuk alapján rangsoroljuk. Tekintettel arra,hogy a súlynövekedés! görbék időfüggvényes vizsgálatánál a görbe alatti terület a sulyprodukciót fejezi ki, lemérhető fajonként a bizonyos idő intervallum alatt termelt élőanyag. Ugy hisszük, hogy az időfüggvényes vizsgálatok, amelyeket sikerült halakra vonatkozóan is alkalmaznunk,nagymértékben elősegitik azon törekvéseinket,hogy a vizi élettér energetikai viszonyait minél jobban megismerjük. A fajokra vonatkozó matematikai állandókat, az életszakaszok egyenleteit táblázatokban /I-IV.tábl./. A vizsgált fajok transzformált életgörbéit pedig koordináta rendszerben arithlog módszerrel ábrázolva /1-6.ábrák/ közöljük.