O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 4/1-2. (Budapest, 1962)

Topál, Gy.: A magyarországi és norvégiai szarvasok koponyaméreteinek összehasonlító allometriás vizsgálata 93-140. o.

Igen sok kombinációban lehetne még egyenlőségeket fel­állítani, de szükségtelennek tartjuk, mert ezek is szemléle­tesen bizonyitják már a kép populáció közötti kapcsolatot, és a faj jellemző tulajdonságok egységre való törekvését. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy részleteiben nézve a növekedési sebességeket,a két populáció között szisztema­tikai értékű különbséget tehetünk. A növekedési sebességek szintézisben való kutatása alapján egymáshoz közelálló faj­alatti kategóriába illeszthetők. Ezen túlmenően a szintézis azt is bizonyltja, hogy az evolúció folyamán a rendszertani­lag közelálló populációk igyekeznek megtartani fajjellemző tulajdonságaikat, annak ellenére, hogy a külső és belső té­nyezőktől kényszerítve bizonyos méreteik növekedési sebessé­ge rendszertani értékű változásokon megy át és koponyájuk strukturálisan átrendeződik. A két populáció névvel való különválasztásának azonban egyelőre akadálya van. A magyar szarvas ugyanis, mai ismere­teink szerint a Cervus elaphus hippelaphu s ERXLEBEN alfajhoz tartozik, tehát ahhoz, amelynek fő elterjedése a kontinentá­lis Európában van. Mindenekelőtt itt kellene rendet teremte­ni a MATSCHIE által leirt alfajok között, melyeket ugyan a szakemberek többsége nem fogad el és megalapozatlannak tart, mégis vannak, akik évtizedek multával is azokra hivatkoznak. Ezt megelőzően nagyanyag alapján tisztázni kellene az ERÏIE­BEN által az Ardennekből leirt Cervus elaphus hippelaphu s és a magyarországi gimszarvas azonosságát, vagy különbözőségét, mivel az Ardennek szarvasairól ugy tudjuk, hogy termetre je­lentősen kisebbek a magyarországi példányoknál. A nagyságbe­li eltérésből következtetve - éppen jelen tanulmányunk a­lapján - feltételezhető,hogy közöttük rendszertani differen­cia is lehetséges.Sajnos a kontinentális Európa szarvasaival behatóan, nagy anyag alapján, eddig még senki sem foglalko­zott. így összehasonlítási lehetőségünk nincs. Mint pozitivumot tehát csak annyit mondhatunk, hogy szarvasállományunk a norvégiai állománytól kraniometriai

Next

/
Oldalképek
Tartalom