O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 3/1-2. (Budapest, 1961)

Gyurkó, I., Szabó, Zs. ; Kászoni, Z.: A petényi márna (Barbus meridionalis petényi Heckel) növekedési ritmusa 35-44. o.

tal megállapított log 1

2 - log 1

1 1 0,4343/t

2-t

1/ képlet alapján számítottunk ki, melyben 1

2 az adott év hoszszát, 1

t az előző év hosszát jelenti, a 0,4343 pedig a természetes logaritmusról a tizes logaritmusra való áttérés állandója; t

2 és t

1 az adott évek, különbségük mindig 1-gyel egyenlő. VASZNYECOV /1953/ a pontyfélék növekedésének törvényszerűségeit vizsgálva megállapította, hogy a növekedés fajlagos sebessége nem egy bizonyos idő elteltével, hanem bizonyos hossz elérése után kezd csökkenő tendenciát mutatni. A petényi márnánál ez a jelenség 2 és 3 éves kor között »vagyis 134 mm és 158 mm közötti hosszúságnál következik be, amely különben az ivarérettség elérésének az időszaka is. A log 1

2 - log Íj t

2 + t, U = 0,4343/t

2-t

t/ ' 2 képlet alapján megállapíthatók a halak növekedésének egyes periódusai /II.sz.táblázat/,Mai ismereteink szerint a pontyféléknél, de más halaknál is két, ritkábban három növekedési periódus figyelhető meg. Az első növekedési periódus általában, de nem törvényszerűen az ivarérettség eléréséig tart, melyet az ivarérettség utáni növekedési periódus követ.Egyes halaknál /például pontynál, dévérnél, stb./ egy harmadik, az öregedésnek megfelelő periódus is kimutatható. Az említetteket a petényi márnára vonatkoztatva megállapítható, hogy az első növekedési időszak 3 éves korig, a második növekedési időszak 3-tól 6 éves korig tart,mely után az öregedés időszaka következik be. A növekedési periódusok rövidsége a petényi márna rövid élettartaméra utal,mely minden valószínűség szerint nem haladja meg a 10 esztendőt. A növekedési konstans nem jellemzi a növekedés intenzi-