O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Sterbetz, I.: A rizstelepek hatása a gémfélék táplálkozására 81-92. o.

III. táblázat folytatása: Megnevezés Nyilt vizén Halasitott rizsföldön Megnevezés Esetben drb. % Esetben drb. % Cyblster 1 1 2,38 6 7 100,0 Dytiscus 3 5 7,14 6 13 100,0 Hydrous 3 3 7,14 Canopteru8 1 1 2,38 Gryllus I 1 2.38 Odonata 1 1 2,38 5 8 83,30 Indet. bogár 4 ? 9,52 Pépes anyag 2 4,76 Kavics 1 1 2,38 Az üstökösgem Az üstökösgém igen jellegzetes madara a rizsnek. E fajnál a legnagyobb számértékeket a holtágak súlyom és vizirózsa /

Trapa és Nymphaea

/ borította csendes viztükrei produkálták,de vele majdnem egyenlő számértékekben találjuk a rizsen is. E két területen tavasztól őszig a Saséri-rezervátum üstökösgem állományénak 80 %-a táplálkozott. A gyomortartalmak 100 %-ra átszámított összehasonlításánál a nyilt vizek 66,5 %-os halfogyasztása a rizsen 14,2 %-ra csökkent és a nyíltvízi rovarfogyasztás 124,1 %-os értéke a rizsen 285,4 %-ra emelkedett. A kiskócsag A kiskócsag a rizsföldek legjellegzetesebb gém-látogatója. Attól kezdve, hogy a rizstóblákon megjelenik a viz, a saséri kiskócsag állomány 70-80 %-a a termésbetakaritásig, vagyis őszi elvonulásuk kezdetéig állandóan a rizsföldeken táplálkozik. A rizstermelés hatása e fajnál az évenkénti fészkelésekben is kirívóan megmutatkozik. A rizstermő évek