O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Vásárhelyi, I.: Adatok Magyarország halfaunájához. 1. A Tisza halfaunája 19-30. o.

rillt hatalmas es ont maradványok is. Ma már a mázsás súlyúak ugyan csak ritkán fordulnak elő, a kisebbek azonban gyako riak. 43. Törpeharcsa /Amiurus nebulosus LE SUEUR./ Ezt a külföldről betelepített halat az egész kutatási területemen, mindenütt megtaláltam. 44. Lápipóc / Umbra krame ri WALB./ Nem is olyan régen már kipusztultnak válták. Az eddigi elterjedési adatok azonban ennek ellenkezőjét bizonyitják. Véleményem szerint a lápipőcnak még igen sok felkutatásra váró lelőhelye van. Adataim: Tokaj, Tiszaluc, Tiszadob, Ig­rici, Mezőcsát, Ároktő, Cibakháza és JászkaraJenő. 45. Csuka / Eeox luclus L./ Általánosan elterjedt mind az anyameder csendesebb ré­szeiben, mind pedig a növényzettel benőtt holt ágakban. A legértékesebb tiszai halunk egyike, mely az elfogyasztott táplálékot jól hasznosítja. Ssabad vizeink biológiai egyen­súlyának fenntartáséban igen fontos szerepe van. Lelőhelyeim Tiszabecs és Nagyrév közé esnek. 46. Menyhal / Lota Iota L./ Egyedüli tőkehalunk általánosan elterjedt. A halászok télvégi iváskor /főleg varsával/ kiadósan fogják. 6,5 kg-os példányát 1949-ben láttam Tokajban, varsával kivenni. Lelő­helyeim Tiszabecs és Nagyrév közé esnek. 47. Sügér / Perca fluviatllis L./ Mindenütt található, gyakori halfaj. 48. Durbincs / Acerina cernua L./ A Tisza magyarországi szakaszán mindenütt előfordul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom