O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)
Keve, A.: Blutspecht (Dendrocopus syriacus Hempr. et Ehrenb.) in Ungarn 243-260. o.
/GYŐRY Se SCHMIDT/, Baja /K.FEKETE/. Ortschaften jenseits der Theiss: Mártély /STERBET2/, Mindszent /STERBETZ/, Szegvár /STERBBTZ/, Hódmezővásárhely /HOMOKI-NAGY/, Földeák /STERBETZ/, Makó /STERBETZ/, Nagylak /STERBET Z/, Nagy lak /STERBETZ/, Csanádpalota /STERBETZ/, Csanádalberti /STERBETZ/, Szákkutas /STERBETZ/, Orosháza /GRESCHIK/, Nagymágocs /STERBETZ/, Derekegyháza /STERBETZ/, Fábiénsebestyén /STERBETZ/, Tiszaug /STERBETZ/, Kunszentmárton /I.FEKETE/, Szarvas /B.MOLNÁR/, Halásztelek /STERBETZ/, Gyoma /PÁTKAI/, Kondoros /S.SZIRÁCZKY/, Felsőnyomáe /L.NAGY/, Ceorvás /A.FESTETICS/, Gyula /PÁTKAI/, Doboz /PÁTKAI/, Geazt /S.ENDRŐDY/,Zsadány /STERBETZ/, Biharugra /STERBETZ/, Körösnagyharsány /STERBETZ/, Köröeszakáll /STERBETZ/, Fegyvernek /G .LELOVICH/,Kunmadaras /KEVE/,Hortobágy-Halastó /STERBETZ/, Hajdúböszörmény /Dr.M.SÓVÁGÓ/, Debrecen /M. ENDES/, Nyíregyháza /G.MILOTAY/, Tarpa /O.RADVAHYI/, Fehérgyarmat /RADVÁNYI/, Csenger /RADVANYI/. Ortschaften In der nördlichen Berglandschaft und in der Hügellandschaft von Gödöllő: Pélháza-Kőkapu /J.SZIJJ/, Tornyosnéraeti /E.KÖVES/, Hidasnémeti /KÖVES/, Gadna /N.SÁMUEL/, Kupa /PÁTKAI/, Hernádszurdok /KÖVES/, Forró /KÖVES/,Szerencs /AGÁRDI/, Miskolc /G»BÁRSONY/,Parasznya /BÁRSONY/,Sajószentpéter /BÁRSONY/, Bükkszenterzsébet /SCHMIDT/, Maklár /L.V. SZABÓ/, Adács /J.SZIJJ/, Abasár /PÁTKAI/, Kékestető /STERBETZ/, Salgótarján /M.RUZSIK/, Karancsberény /RUZSIK/, Karancsság /RUZSIK/,Endrefalva /RUZSIK/,Benczurfalva /RUZSIK/, Szécsény /RUZSIK/, Balassagyarmat /RUZSIK/, Diósjenő /G.GÁRDONYI/, Vácrétót /J.SZIJJ/, Gödöllő /SCHMIDT/, Csömör /DORNING/, Ieaszeg /SCHMIDT/, Pácel /SCHMIDT/. Mit dem Tempo und mit dem Richtungen des Arealsausbreitung des Blutepechtes habe ich mich schon in meinen früheren Aufsätzen beschäftigt, nun muss ich aber auf das Tempo insofern zurückkehren, weil einige Daten seinerzeit meiner Aufmerksamkeit entgangen sind. So die Studie von MATVEJEV /1950/,in welcher er bemerkt, dass nordöstlich von Nis schon
