O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)
Vásárhelyi, I.: Adatok Magyarország halfaunájához. 1. A Tisza halfaunája 19-30. o.
23. Szivárványos ökle / Rhodeus serlceus amarue EL./ Csupán az F.R.H. sorolja fel. Ahol kagyló él ott közönséges. Tiszabecstől Nagyrévig mindenütt előkerült. 24. Xárász / Carasslus carasslua L./ Főleg az iszapos fenekű részeken, csendes öblökben található. Tiszabecstől Nagyrévig általánosan elterjedt. 25. Állasküsz / Alburnus mentő AG./ VUTSKITS és az F.R.H. emliti.Legnagyobb termetű küszünket megtaláltam: Vésárosnamény, Újkenéz, Szabolcsveresmart, Dombrád, Tiszatelek, Vencsellő, Tokaj, Tiszadob, Tiszaluc, Tiszapalkonya, Tiszacsege, Tiszafüred és Tiszasülyön. 26. Küsz / Alburnus alburnus L./ Általánosan elterjedt és közismert. Lelőhelyeim Tisza«• becstől Nagyrévig terjednek. 27. Sujtásos küsz / Alburnoides bipunctatus BLOCH/ Ritkábbik küszfajunk. KRIESCH, VUTSKITS és az F.R.H. is felsorolja. Adataim: Kisar, Jánd, Gergely!, Tiszateíek és Tokaj. 28. Bodorka / Rutilus rutilus L./ A Tiszának legközönségesebb és legértéktelenebb hala. Legfeljebb mint ragadozó táplálék jöhet számításba. Csuka, harcsa és nagyobb süllők fogyasztják. Nagyra ritkán nő. Tiszabecs és Nagyrév között mindenütt megtalálható. 29. Leányhal / Rutilus pigus virgo HECK./ Ritkának látszik. Lelőhelyeim: Tiszatelek és Tokaj. 30. Kurta baing / Leucaspius dellneatus HECK./ Régebbi szerzők nem ismertetik. Kicsinysége miatt a fogószerszámokat könnyen kikerüli, s igy csak elvétve kerül