O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)
Szabó, I.: Adatok Börzsöny hegység herpetofaunájához 199-. o.
Ián, Malom-patak völgye, Nagy-völgyben több helyen, Nógrádverőce, Zebegény. Gyűjtéseim és a korábbi adatok alapján a Börzsöny hegységből tiz kétéltű- és kilenc hüllőfaj több mint kétszáz lelőhelyadata vált ismertté. A felsorolt fajok előfordulásával már a tervszerű vizsgálatok megkezdése előtt számolhattam, hiszen ezek hazai középhegységeinkben általában elterjedtek. Bizonyos fajok ritkább előfordulására ugy hiszem tudok elfogadható magyarázatot adni, de néhány kétéltű hiánya már nehezebben indokolható. Különösnek tűnik, hogy a pettyes gőte - hazánk legelterjedtebb farkos kétéltűje - három helyről egy-egy példányban, nagyobb számban pedig csak a Büdös-tóból került elő. Ritkaságának feltehető magyarázata, hogy a Börzsönyben alig találunk olyan kisebb-nagyobb állóvizet, melyben a tavasszal lerakott petéi nyár végére kifejlődhetnének. A hegység növényzet nélküli, rendszerint gyorsfolyásu, jórészt kavicsos fenekű patakjaiban ez a faj nem találja meg életterét. Számára alkalmas élőhelynek látszik Závoz-nyereg alatt a Kemence völgyben található több kisebb tavacska, melyek környezete megítélésem szerint nem különbözik azoktól a többi középhegységi állóvizektől,ahol a pettyes gőtét gyakran megtaláltam. A Trlturus vulgari s e vizekből való hiányának valószínű oka, hogy ezek az élőhelyek - miként a bevezetőben emiitettem - ujkeletüek és benépesülésük ezideig még nem következett be. Nem lenne érdektelen figyelemmel kisérai a későbbi évek során, hogy bizonyos fajok mikor és milyen módon foglalják el az emiitett kis állóvizeket. Egy-egy lelőhellyel szerepel az ásóbéka és a tavi béka. Előbbit ez évben találtam meg a Caömöle-völgyben, utóbbit DUDICH gyűjtötte /1921-ben/ Királyháza környékén.A Pelobates fuscu s-nak élettere a kötöttebb talajú hegyvidék, ezért természetes, hogy csak az alacsonyabb részekkel érintkező
