O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Jánossy, D. ; Schmidt, E.: Extreme varianten des M1 der Feldmaus (Microtus arvalis Pallas) in Ungarn 137-142. o.

In schlecht erhaltenem Gewöllmaterlal bzw. subfossilem oder fossilem Material sollen also solche interessante Abweichungen nur in Fällen systematisch gewertet werden, wo sie in statistisch auswertbarer Menge vorhanden sind. Hazai mezei pocok (Microtus arvalis PALL.)' populációk M -ének szokatlan változatai Ilia: Jánossy Danas és Schmidt Egon Tarmaszattudományi Múzeum, Budapest ás Budapest F4város Állat- és Növénykertje, Budapest Szerzők a gyöngybagoly /Tyto alba L./ köpeteiből származó mezei pocok /

Microtus arvalie PALLAS/-állkapcsok fogazatának alakbeli variációját vizsgálták.Az egyik köpet-anyag Velencáről /Fejár megye/ származik és mintegy 780 mandibuléból áll, a másik Tornyosnómetiből /Borsod-Abaúj-Zemplén m./ ered és kereken 400 állkapcsot tartalmaz. Mindkét anyagban néhány olyan -variáns került elő, melyek megegyeznek a szibériai pocok /

Microtus /Stenocranius

/ gregali8 PALLAS/ megfelelő fogával és egy darab Tornyosnémetiről, mely többek közt közép- ós keletázsiai pocok-formák megfelelő fogára emlékeztet /

Phalomys BLYTH, Blanfordimys ARGYR0PUL0 stb./. Az ezekkel való azonosítás természetesen nem lehetséges, már a teljesen eltérő koponya-alkat miatt sem. Ezeknek a 0,1-0,5 %-ban jelentkező érdekes változatok-^ nak csak az esetben tulajdoníthatnánk rendszertani jelentőséget, ha statisztikusán kiértékelhető mennyiségben volnának jelen, - igy csak érdekes „konvergencia-variánsok"-ként könyvelhetők el.