O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 2/1-2. (Budapest, 1960)

Vásárhelyi, I.: Csigákat fogyasztó gerincesek a Bükkben 109-132. o.

carplo , Cara8BiuB carasalue , Rutilus rutilus és Scardlnlus erythropthalmuB is. Házi állatok közül nagy csigafogyasztónak bizonyult a sertés. 1943-44-ben a makkoltatáera ide hajtottak ürülékében és túrásaiban - az erősebb fagyok beálltáig - állandóan meg­találtam az összerágott Fruticicola , Cepaea és Helix sp. hé­jakat . Szabadon járó tyúkjaim, pulykáim, is bőségesen ették: a Radix peregra­t, a Radix aurlcularia-t, a Galba truncatu­la-t, a Succinea , a Fruticicola . a Cepaea és a Helix sp.-t. A házi galambok la nagy csigafogyaeztóknak bizonyultak. Állandóan begyre szedték: a Fruticicola , Cepaea és a Hellx sp. fiataljait.Különösen érdekes volt az 1938.VII.6-án gyűj­tött két fiatal begytartalma. A délutáni 9»6 mm csapadék u­tán, az akkor kibújó, Helix poraatia fiataljaival tömve volt a begyük. Ezek közül még 34 drb.éló volt, ugy, hogy terrá­riumba téve tovább is éltek. A gyomorban meg csak kevés ösz­azemorzBolt Hellx héjat találtam. A házi kacsa ie tetemes mennyiségű csigát fogyasztott, főleg vizieket. A Sadleriana sp., Radix auricularia . Radix peregra , Galba Bp., Succlnea és a Planorbls sp. állandó táp­lálékuk volt. Emellett, főleg eső után, a szerte mászkáló Fruticicola- ée a Helix ep.-t is begyre szedték. A Dlósgyőr­Vártó és Görömböly-Tapolca mellett tenyésztettek, ezek mel­lett még sok Theodoxus Prevostianua­t ée Fagojia ep.-t is fo­gyasztottak. Az elmondottak alapján felmerül a kérdés, hogy a vizs­gált gerincesek táplálékéban miért ilyen gyakoriak a csigák? Nem hiszem, hogy csupán mészigényük kielégítésére, vagy a madarak esetében zuzókő céljóra fogyasztják a fel8orolt pu­hatestűeket. Mindkét célra aligha alkalmas a csigák nagyobb­részt vékony mészpéncélja. Valószínűnek látszik, hogy a fo­gyasztó állatok szervezetük fehérjeszükségletét kívánják ki­elégíteni a gyakran nagymennyiségű Mollusca elfogyasztásá­val .

Next

/
Oldalképek
Tartalom