O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)
Topál, Gy.: Két ritka denevérfaj a Kárpátmedence faunájában 89-104. o.
A délies elterjedésü Pipietrellue aavl i eddig egyetlen faxmal istánkban sem szerepelt, még feltételesen sem. Előfordulása pedig némileg indokolt volt, hiszen tőlünk nyugatra egészen az Alpokig felhatol. A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUM csekély északi denevér / EpteBicus nilsson i /KEYSERLING & BLASIUS// anyagának, valamint az általam Csehszlovákiában ós a Szovjetunióban gyűjtött ujabb északi denevér példányoknak részletesebb tanulmányozása során nemrégiben kezembe került a MÉHELY által 1899 junius 15-én Báziáson.az Aldunánál gyűjtött és E.nilBson l-nak határozott, kopott fogú nőstény denevér /lelt. sz.: 2420/6/ koponyája, mely összehasonlítva két olaszországi P^savii koponyájával /lelt.sz.: 4581/1 és 4583/, kétségtelenül ez utóbbi fajának bizonyult. Ezzel 26-ra emelkedett a Kárpátmedence denevérfajainak száma. A következőkben jellemzést adok fajunkról, rövid határozókulcsot közlök a többi európai PlplBtrellu s-tól és a kritikus E.nilesonl-tól való elválasztására, valamint táblázatosan adom meg P.savl i anyagunk méreteit, összehasonlítva MILLER /8/ és KUZJAKIN /6/ adataival. A P.savl i-t 1837-ben irta le BONAPARTE Pisa-ból, Olaszországból. Alfajaival együtt, melyeknek egy részét eleinte önálló Eptesicu s fajoknak tartották: Yesperugo /Yesperus/ caucasicu s SATUWIN, Eptesicus tamerlan l BOBRINSKII Eptesicus alaschanlcu s BOBRINSKII, Amblyotus taurlcu a OGNEV, Amblyotus velo x OGNEV, elterjedési területe magában foglalja Franciaország, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Krim, Kaukázus, Turkesztán /Turkménia, Uszt-urt, Tiansan/ a keletszibériai Usszuri vidék, Mongolia, Sikkim, Aasam, Burma területeit, s a Kanári szigeteket. A régebbi adatok, melyek németországi és csehszlovákiai előfordulására vonatkoznak, feltétlenül megerősitóere szorulnak. Az ujabb szerzők ezeket nem fogadják el. Jugoszláviában legújabban DJULIC /1/ közli előfordulását Mljet szigetéről. Széles füle a Plpistrellus nathusi i /KEYSERLING & BLASIUS/-éra emlékeztet. A fülkagyló hátulsó szegélye gyen-