O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)
Vásárhelyi, I.: Die Vertebratenfauna des Hámorisees 105-112. o.
HALAK - PISCES Őshonos a Bebespisztráng / Salmo trutta p. farl o L./ és a fiirgeceelle / Phoxlnue phoxinu s L./, melyek a táplálóvizsel kerültek a tóba. Betelepített fajok a szivárványos pisztráng / Salmo irideu s Gibb./,a ponty / Cyprinus carpl o L./ és a törpeharcsa / Amiurus nebulosu s Le Sueur/. Véletlenül a tógazdaság részére hozatott takarmányhallal kerültek a tóba a kárász / Carasslus carassiu s L./, a compó / Tinea tine a L./, a fenékjáró küllő / Goblo gobi o L./, a pirosszemü kele / Scardlnius erythrophthalmu s L./, a veresszárnyu koncér / Rutilus rutilu s L./ és a sügér / Perca fluviatili s L./. A ponty,a kár-'sz, a pirosszemü kele és a veresszárnyu koncér korcsai is elég gyakran előfordulnak. KÉTÉLTŰEK - AMPHIBIA Tavaszi párzáskor tömegesen kereBik fel a tavat a gyepi béka / Rana temporarl a L./, az erdei béka / Rana dalmatina Bonap./ a leveli béka / Hyla arbore a L./, a barna varangyosbéka / Bufo buf o L./ és a zöld varangyosbéka / Bufo vlrldiB Laur./ is. Állandóan itt él a kecskebéka / Rana esculent a L./, a tavibéka / R. rldibund a Pali./ és a vöröshasu unka / Bombina bombln a L./. Csak tavasszal „szüléskor" keresi fel a foltos szalamandra / Salamandra salamandr e L./ ós pete lerakásra a pettyes gőte / Trlturus vulgari s L./ és az alpesi gőte / Triturus alpestrl s Laur./. HÜLLŐK - REPTILIA A lábatlan gyik / Anguis fragili s L./, a fürge gyik / Lacerta agili s L./ és a faligyik / L. murall s Laur./ közönséges a tó környékén. Gyakori a vízisikló / Matrix natri x L./, az
