O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Szunyoghy, J.: A nádifarkas 73-88. o.

A nádifarkas GROSSINGER szerint a Duna, Dráva, Száva szigetein és az Alföldön él. TSCHUDI P. „

Das Thierleben der Ajpenwel

t", 1856 müvében a 433 oldalon azt állit ja „hogy Magyarországon az emberek két farkas fajt különböztetnek meg. Ezek közül az egyik az úgynevezett erdei farkas illetve közönséges sárgásszürkés farkas, mely a Kárpátokban,Lengyel- és Oroszországban igen gyakori. A másik a kisebb»úgynevezett pusztai farkas vagy nádifarkas a olk területek lakója, mely pontosabb vizsgálat után külön fajnak bizonyulhat. ANDRÁSSY 1., etc : Hazai vadászatok és sport Magyarországo

n, Í857 c.munkában farkasvadászat fejezet cím alatt a farkasról a következőket irja: „E roszból egy faj is untig elég volna; hanem, hogy párja legyen ebből is van kettő, egyik a hegyi farkas a Kárpátok bérczein, testre sokkal nagyobb levén a másik, úgynevezett nádi-farkasnál, mely amannál kisebb és alakjában is némileg különbözik - hanem a bárányt ós csikót egyaránt szeretik". E régi feljegyzések szerint a nádifarkas kisebb az erdei, vagy hegyi farkasnál és a nádasok lakója; sajnos semmiféle méretadatot nem tartalmaznak, ezért nem tudhatjuk, hogy nagyságra nézve, hol kezdődik az erdei és hol végződik a nádifarkas . A réti, illetve nádi, továbbá az erdei, vagy hegyi farkas elkülönithetőségóvel kapcsolatban igen tanulságos HAVAS S. jeles vadászati szakírónk néhány soros közleménye 1859től, melyet éppen ezért teljes terjedelmében idézek: Sok nénet azakiró a farkasnak „két nemét erdei,vagy hegyi /WaldWolf/ ós réti farkast /Sumpf oder Rohr-Wolf/ különböztetik meg; minálunk is ezen kétféle elnevezés van szokásban, pedig természettanilag a kettő közt semmi különbség nincsen. Hogy vadászati szempontból sincs, arról kiki meggyőződhetik, ki Szabolcsban farkasokra vadászott. Itt igen bajos volna, sőt nem is lehet a réti farkast az erdeitől megkülönböztetni, mert aidőn az erdőt hajtják,valamellyik közeli nádasba illan