O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)
Horváth, L.: A szegélycönózis elve a madarak fészkelőközösségében 49-58. o.
Zoológusok, botanikusok között egyaránt elismert tény, hogy az állati élet a különböző vegetációju tájak illetve területek érintkezési vonalára sűrűsödik össze. Nézzük mostmár meg, hogy a 38 hazai fészkelőközösségben hol és hogyan nyilvánul meg a szegélycönózis elve. /Az egyes közösségek neve elé zárójelben a már idézett dolgozatomban használt szárajelzést is odairom azért, hogy a két összefüggő tárgyú tanulmány szoros kapcsolatára utaljak. A római számok a téjtipusokat , az arab számok ezeken belül az egyes fászkelóközösségeket jelentik. A hiányzó számok a szegélycönózis elv szempontjából nem jönnek számitásba./ A szegélycönózis elvét szépen mutatja az erdei tájtipus első fészkelőközössége a/1/1./ Dryobate s / Dendrocopo s/ major közösség. Középhegyvidékek tölgyes szálerdőiben alakult ki ez, ahol a vezéralak által vájt fészkelőodut egy egész sereg faj használja fel költőhelyül; az odulakó cinegék, csuszka, légykapók,rozsdafarkuak, a seregély és a nyaktekercs mellett egy-két szabadon fészkelő faj is fellelhető ebben a közösségben. így az erdei pinty és az őszapó.Ez a fajokban gazdag közösség csaknem mindig az erdőszélekre vagy az erdei tisztások szélére sűrűsödik. így találtam ezt a Bakonyban Guttamási környékén, ahol a harmincas években sokat gyűjtöttem, továbbá a Mecseknek nagyon sok pontján, közöttük legtipikusabban a Kantavár erdei tisztás körül. Nagyon hasonló az eset a /1/3/ Coccothraustes coccothrauste s közösségnél,amelynek otthona az alacsony hegyek és dombvidékek ritkás,elszórtan bokros aljnövényzetü, fiatal és középkorú tölgyesei. A vezéralakot hűségesen kisérő őszapó, szürke légykapó, erdei pinty, barátka és erdei pityer ismét csak az erdő szélére ás a tisztások, nyiladékok szegélyére tömörül.Különösen szépen láttam a Sopron melletti Bécsi dombon és Pintytetőn, valamint a Fertői dombvidékhez tartozó Szárhalom erdőrészben; a Mecseken a Misina Pécs fölötti oldalában. Érdekes, hogy a /1/6./ Motacilla cinere a közösséghez
