O. G. Dely szerk.: Vertebrata Hungarica 1/1-2. (Budapest, 1959)

Horváth, L.: A szegélycönózis elve a madarak fészkelőközösségében 49-58. o.

VERTEBRÁTA HUNGARICA MUSEI HlSTORlCO-N ATURALIS HUNGARICI Tom. I. 195V Fase. 1. A szegélycönózis elve a madarak fészkelőközösségében Irta: Dr. Horváth Lajos Tsrméizet+udományi Muioum, Budapest 1928. óta folytatott megfigyelések és gyűjtések módot adtak arra, hogy Magyarország madarainak fészkelőközösségeit megállapíthassam. Saját megfigyeléseimet a NEMZETI MUZEUM TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUM mintegy 5000 fészekaljat számláló tojásgyüjteményének,továbbá jelentékeny magángyűjteményeknek adataival és a magyarországi madarak fészkelésére vonatkozó irodalmi adatokkal egészítettem ki, illetve ellenőriztem. A hatalmas adatanyagon nyugvó következtetések eredményeképpen állitottaa össze a magyarországi madarak féezkelőkösöeaágeit. Az 195S-ban /augusztus 30-án/ megjelent dolgozatomban a Magyarországon fészkelő 192 madárfajt 38 fészkelőközösségbe scroltan be. /Eredményeimet az I.Biológiai Vándorgyűlésen előadás alakjában is ismertettem, ahol a jelenlevő hazai ornitholégusok megállapításaimat hozzászólásaikkal teljes mértékben igazolták./ Azóta ujabb négy faj fészkelését sikerült kimutatni. Ezfck közül kettőt mint biztosra vehetőt, de eddig