Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-07-06 / 7. szám
4-IK OLDAL 1955 julius 6. Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor; JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: UK—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COnrt 1-8454 or 1-8455 All articles and change# of address should be sent to the V.ERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 486—442 FOURTH AVENUE. PITTSBURGH 19 PA MINDEN A IAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTOZAS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ. 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada _________________________ $1.00 a year Foreign Countries_______________________________ $1.60 a year ■stored as Second Class Matter at the Poet Office at Detroit, Michigan under the Act of March 8, 1879. Fenti képünk a Rákóczi-Verhovay egyesülési szerződésének aláírása alkalmával készült, Bridgeporton, Conn., a Rákóczi Segélyző Egyesület nagygyűlésén. A szerződést Kocsis V. Albert a Rákócziak elnöke Írja alá, mellette ül Bencze János központi elnökünk, hátuk megett állnak, Vasas József, a Rákócziak központi titkára és Révész Kálmán a Verhovayak központi titkára. * * * Az amerikai-magyar történelemben hatalmas mérföldkövet jelent az, ami Bridgeporton történt. A széthúzáshoz szokott amerikai-magyarság évtizedes erőfecsérlései után először talált magára, először fordult a megosztottság ellen. A két egyesület egybeforrását, a magyar közvélemény óriási többsége helyesnek és természetesnek találja s amikor a Verhovayak után a Rákócziak is elfogadták az egyesülést, evvel végleges pecsétet ütöttek arra — ami másként nem is lehet! A két egyesület tagságának és az amerikai-magyarságnak egyetemes érdekét szolgáló gondolat diadalomhoz vezetett, a magyar testvérsegitési megosztottság annyi reménytelen esztendeje után — végre — ránkköszöntött a beteljesülés boldog korszaka. Mind a két egyesület célja, szerepe, működése, múltja, jelenje, jövője teljesen ugyanaz, mindkét egyesület a magyarság teljességét, egyetemességét szolgálta eddig — ezt teszi majd a jövőben is, egybeforrva! BENCZE JÁNOS központi elnökünk az első golyó beguritásával megnyitotta a kuglizóversenyt. KOVÁTS EZREDES EMLÉKE A történelmi emlékekben gazdag, Charlestonban, S. C. felejthetetlen ünnepség keretében folyt le, 1955. május 27,-én pénteken d. u. Kováts Mihály ezredes-parancsnok emléktáblájának átadása, a hires “The Citadel” nevű katonai főiskola részére. Május 11.-én volt 176 esztendeje qjmak, hogy Kováts ezredes életáldozatával bizonyította be törhetetlen hűségét Amerika szabadságharcában s haditetteivel nevét aranybetükkel irta be befogadó hazánk történelmébe. A hires katonai főiskola hatalmas gyakorlóterén folyt le az ünnepség. Pontosan délután 1 5-kor ágyulövés jelezte a felvonulás kezdetét. Utána a Citadel 1,200 növendéke Washington korabeli egyenruhában vonult fel a négyszögben épült főiskola gyakorlóterére a saját 110 tagú rezesbandájuknak pattogó muzsikájára. Az ünnepség első számaként Suta Péter, az Amerikai Magyar Szövetség igazgatóságának ezidei elnöke tartalmas beszéd keretében nyújtotta át Mark W. Clark tábornoknak a katonai főiskola elnökének Finta Sándor bronz emléktábláját. Kováts önként jelentkezését a bevándorlók szolgálataival hozta párhuzamba Suta Péter, akinek beszédét hangszórók vitték el a parkkal evezett térség minden részébe. A Szövetség emléktábláját Clark tábornok a következő szavakkal köszönte meg: “A Citadel nevében kegyelettel veszem át Kováts Mihálynek ezt a gyönyörű bronz ^emlékét. Azét a huszáróbesterét, aki a legelsőnek áldozta életét a magyarok közül az Egyesült Államok szabadságáért. Kováts ezrendes méltó jelképe azoknak a régi hagyományoknak és tulajdonságoknak, melyek azokat a nagy történelmi hadvezéreket jellemzik, akik az emberi jogokért oly bátran sikraszállottak. Kováts kiváló katonaember volt, a bátorság, rátermettség, fegyelem és hadvezetés mintaképe. Bevándorló volt, aki szabad nép szülötteként Amerikába is azért jött, hogy ez uj földnek a szabadságáért küzdhessen. Kováts azt vallotta, hogy inkább érdemes csatában hősi halált hallni a szabadságért, mint szolgaságban sínylődni. Saját szavai szerint ‘hűséges volt mindhalálig’. . . Mi itt Chjrlestonban, különösen pedig a Citadel lakói, úgy érezzük, hogy Kováts ezredeshez meleg rokoni szálak fűznek. E katonai főiskolától mindössze pár lépésnyire esett el 1779-ben ez a derék magyar katona, halálos sebből vérezve, miközben Charleston várát védelmezte az azt bekerítő ellenséggel szemben. De még a rokonszenvünknél is szorosabban fűz Kovátshoz az a szellemi kapocs, amit a mai alkalommal különösen hangsúlyozni szeretnék, hadd hallja meg Magyarország népe is! Ko\ áts nemcsak a magyar huszár mintaképe, hanem igenis megtestesítője azoknak az erényeknek, amiket a South Carolina Military College növendékeiben minél tökéletesebben igyekszünk kifejleszteni. Ezek az erények: bátorság, igazságérzet, "hűség, fegyelem és hazaszeretet. Ezekre van szüksége a mai amerikai ifjúságnak, melyekkel felvértezve a kommunizmus gonosz erőszakosságával szembe kell szállania. Ezek azok a jótulajdonságok, amelyek birtokában megfojthatjuk azt a vörös szörnyeteget, amely ugyan-s azon szabadságjogainktól akar most megfosztani bennünket, amelyeket Kováts 176 évvel ezelőtt megszerezni segített. Ez a bronz emlékmű, amelyet a Citadel nevében ma átvesszek, valamenynyiünk állandó figyelmeztetője és lelkesítője lesz. Kováts Mihály, a magyar huszárezredes példája acélositsa meg erőnket a jövőben. Őszinte hálával veszem át ez érc táblát úgy e katonai főiskola, valamint Charleston városa nevében, mint az Amerikai Magyar Szövetség ajándékát.” Clark tábornok beszéde után Csanády József, a chicagói Történelmi Társaság elnöke nyújtotta át Szántay Dániel, az Amerikai Magyar Szövetség országos elnökének babérkoszorúját. Majd az amerikai Himnusz hangjai mellett levonták a csillagsávos lobogót a tisztiakadémia árbocáról és az 1,200 főiskolás festői diszmenetben vonult el a vendégek részére fenntartott emelvény előtt. Clark iskolaparancsnok jobbján egy magyarbarát matróna, Mrs. Virginia Jenckes volt indianai képviselőnő foglalt helyet, akinek oroszlánrésze volt az ünnepség előkészítésében. Mellette Dr. Rozsály Ferenc, a washingtoni piarista tanulmányi ház főnöke és Pulvári Károly, a Catholic University országos hirü kísérleti tanára foglaltak helyet. Suta Péterné és Szegedy István, a Bridgeporti Szövetség főtitkára családjával együtt jelent meg. Dr. Fetrick V. Ottó greensborói orvos South Carolina magyar küldöttsége élén vett részt az ünnepségen. De képviseltette magát a washingtoni hadügyminisztérium is egy húsz tagú tiszti delegációval, mely repülőgépen érkezett ez alkalomból Charlestonba.