Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-03-02 / 3. szám
1955 március 2. Verhovayak Lapja ' 5-IK OLDAL EGYESÜLÉS Irta: TARNÓCY ÁRPÁD Ha az ember kiejti ezt a szót, mindig el is gondolkozik utána és valósággal érzi, hallja és látja is a gondolatait. ÉRZI, mert ezt a szót csak őszinte vágyódással lehet kiejteni; HALLJA, mert az ilyen gondolatok mindig az értelemhez szólnak és LÁTJA is, amint belelebegnek a múltba vagy a jövendőbe, hogy összetalálkozzanak saját eredményeikkel vagy reményeikkel. Aki pedig ir róla, az nem kerülheti el, hogy bevezetésül le ne irja - ezt a három betűt: U.S.A., mert semmi a világon nem képviseli és nem magyarázza olyan pontossággal az egyesülés fogalmának értelmét és jelentőségét, mint az Amerikai Egyesült Államok. Van azonban ebben a U.S.A.ban egy olyan Amerika is, amelynek az “államai” csak most gondolnak az egyesülésre. Mi “MAGYAR AMERIKÁNAK” nevezzük ezt az Amerikát. Nem éppen a legszerényebb meghatározása ez társadalmunknak, de jó meghatározás, mert Magyar Amerika a miénk, azoknak a magyar úttörőknek a honfoglalása, akik lokális e’helyezkedésünkhöz sátrakat vertek és országos hálózatot ápitettek ki közéletünk szolgálatára. A mi “államaink” egyesülési szándékairól szólva, egyelőre két intézményünk egyesülési terveire gondolok és nem is annyira példának írtam le hozzá a U.S.A.-t, mint inkább célnak. Mert mind a kettő amerikai intézmény, de olyan társadalomért alakult meg, amelynek egységei magyar meteorként hullottak amerikai földre. Sok és sokféle alapitás volt és van is szükebb “amerikás hazánk”, Magyar Amerika fundamentumában és megszólalt bennük minden hang, ami a magyar meteorokban átsüvitett ide Magyarországról. Megszólalt az óhaza minden vidékének hangja egy céllal, de százíelé szóródva, elkülönülten, szerteszét botorkálva és nagy idők múltak el, amig felismerték botorkálásuk veszélyét és — aszerint, hogy milyen vezetőkkel rendelkeztek, — erős gyökeret eresztettek Amerika talajába, vagy pedig ... apró klubéletekbe bújva, szép csendeskén múlnak, muladoznak vagy el is múltak már. Gyökeres, erőteljes alapitásaink egész emberöltőt éltek már le és bár valamennyi jól megalapozott intézmény, - — nem nehéz megállapítani, hogy az idők múlása teljesen uj légkört teremtett számukra is Magyar Amerika meteoréletó ben. Ebben a légkörben hangzott el mostanában, országos visszhanggal, a “VERHOVAY SZÓZAT” és a RÁKÓCZI INDULÓ”. És én, aki ezt már évek óta vártam, ha elgondolkoztam az amerikai magyar alapítások magyar sorsáról, — úgy érzem most magam, mintha valami borulat oszlott volna el. felőlem és a derült égboltról két égi fény világitana rám, ránk és Magyar Amerika legnagyobb problémáira ... olyan jelekkel, amik visszamutatnak az alapítókra, a “honfoglalók” küzdelmeire és áldozataira, szólván ékesen és értelmesen, eképpen: — Nagvamerikában fogyóban a magyar lélek és nem lehet többé növekedőben soha. Öntsétek össze, ami még van. Öntsétek össze mindenben, ami nyomokat hagy utánunk és megmutatja, mit cselekedtünk egymásért és azokért a célokért is, amit Amerikától tanultunk ... Intézményeink alapitói, — a hazletoni bányászok és bridgeporti huszárok is! — csak bizonyos határokig vihették volna alapításaik életét, ha nem támadtak volna uj és újabb úttörők, akik az uj és újabb természetes akadályoknál nem vágtak volna uj és újabb utakat az alapítások további életéhez. Az a bizonyos borulat, amiről előbb szóltam, — az aggodalomnak borulata volt, mert tudóm, hogy alapításaink is éppen úgy elérkeznek az öregedés problémáihoz is, mint mi emberek. Természetes, hogy aggódva gondoltam a jövőre, magyar intézményeink jövendőjére is, — mert akármilyen hatalmasakká nőttek vagy nőnek is üzleti életükben, — ha elapadna bennük az alapitás alaphangja, — magyar vonatkozásban: nagyon könnyen elmúlhatnának tölünk. A Verhovay Segély Egylet és a Rákóczi Segélyző Egyesület kiváló vezetői felismerték egyleteink magyar problémáit és ezzel kapcsolatban,... a rendeltetésüket isi. Felismerték az alapítási eszmékhez való ragaszkodás iránymutató törvényeit és ... a “két vonat” csodálatos pontossággal érkezett a sorsforduló magaslatai alá, ahol dönteniök kell további ütjük irányáról. Ennek a fordulónak azonban, — a magyar vonatkozásokon kívül, vannak nagyon jelentékeny egyesületi előnyei is.A mi intézményeink ugyanis testvéri szervezkedések és ezen az alapon jóval többet adhatnak a tagjaiknak, mint a kizárólagosan üzleti alapokra. épi(Folytatás a 12-ik oldalon) VERHOVAYAK TELEVISION A BABXIGG-EGYÜTTESNEK már neve van nemcsak a pittsburghi magyar, hanem a környékbeli amerikai közönség körében is. Erre vall, hogy a pittsburghi fVQED, Channel 13 televíziós állomás február 16-án este 9-től fél 10-ig a hivatalos műsorába iktatta. A kitüntető meghívásra a csoport tagjai egytöl-egyig rászolgáltak és az est folyamán az egész magyarság kedvére és büszkeségére való műsort nyújtottak. Varázslatos magyar hangulat áradt azét mindazokban a magyar otthonokban, melyekben a Magyarság híradása nyomán szerdán este a jelzett televíziós állomásra állították be készüléküket... Liszt-rapszódia csendült meg, majd Révész Csöppi, fa Verhovay központi főtitkárának 10 éves leánykája) jelent meg: a képen. . . Magyaros ruhában, két hosszú copffal, aranyos RÉVÉSZ CSÖPPI és okos kis arcocskával beszélni kezdett. Nyíltan, minden lámpaláz nélkül beszélt angolul Zöld Gézává1, aki a műsor bemondója is volt, kifogástalan közvetlen, tanáios komolysággal. Ők ketten mondták el azt, amit már olyan régen na'lani akartunk a televízióban is, — hogy.mi a magyarság és kik vagyunk mi, meg hogy mennyit szenved a mi ártatlan magyar népünk a Kárpátok övezte Magyarországon. — Jól esett látni, amikor Zé-UI Géza barátom hatalmas tenyerével belemutatott Európa térképének kellős közepébe, hogy: itt van az ezeréves Magyarország! A trianoni államok ki se látszottak a keze alól! — Egyes- és csoport-táncokat mutattan be a csoport tagjai és nagy hirtelen azt se tudom, hogy most, félórával a mesébeillő élmény után, hol is kezdjem a beszámolót azoknak, akik nem láthatták a műsort. — Talán Molnár Debyvel, aki többször is tánco't s mindig örömmel néztük kecses tartását és finom, szép magyaros mozdulatait. Sztipkovics Ilonka magyar ruhában állt a lencsék elé és két Thegze Gerber dalt énekelt szép, tisztán csengő hangon. Persze hogy .. közkedvelt Thegze-zenekar — (a neves zeneszerző, továbbá dr Szeni- Ivány Gábor, dr. Hisnynv-Heizelmann Imre és Mészár József) is a meghívottak között szerepek. Fides Piroska, Kovács Mariska, Nagy Dorothy. Drienka Grace voltak csodaszép magyar ruhákban a magyar táncok hölgy szereplői és Babnigg István, Zerinváry Miklós, Tóth Zoltán, Kara Mihály voltak a délceg magyar ifjak. — Palotás. Csárdások. Páros táncok. Üvegt.áne. Toborzó. Kanász-tánc. Botos-tánc. Még felsorolni is sok, hogy egy rövid kis félóra alatt mi mindennel kedveskedtek a csoport tagjai a nézőknek! — Babnigg István igazán minden elismerést megérdemel a műsor összeállításáért, betanításáért. És dicséret illeti a szereplőket is, — j agyszerü munkát végeztek! —- És aki nem látszott, a képeken, az Fáb’án József volt, a pittsbnrghi magyar előadások hangerősitő művésze, — most az estély több müsorszámához ő adta a zenei aláfestést, közte a pittsbnrghi magyar ev. egyház harangjának kongását is, — amikor Zöld Géza és Révész Csöppi tud túl adták a hallgatóságnak, hogy az égés-, világon azért szólnak délidőben a harangok, mert a magyarok azidőben győzelmet arattak a törökök felett... — Felejthetetlen élmény marad számunkra n este! “MAGYARSÁG” * ¥ * Jól eső tudat' számunkra, hogy a pompás magyar televíziós félórának szereplői között szép számmal voltak a Verhovay család tagjai. Nagy Dorothy központi hivatalunk “Cashier”-je, Drienka Grace kötvénykiállit > osztályunkban dolgozik, Sztipkovics Ilonka, McKeesporti kerületi sze: - veZőnkr.ek, Sztipkovics Jánosnak testvérhuga, Révész Csöppi — akinek a televíziós állomás részére Pabnigg István által készített pompás képét közöljük — Egyesületünk főtitkárának, lapunk szerkesztőjének leánya Azt talán írnunk sem kell, hogy mindannyian régi tagjai Egyesületünknek.
