Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-11-02 / 11. szám
* IK OLDAL 1955. november 2-Verhovayak Lapja VfrhopayakJgpja journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztó Editor: C0L0MAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: i*é—44J FOURTH AVENUE PITTSBURGH 1», PA. Telephone: COort 1-8454 »r 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVA I FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A IAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION címére küldendő: 436—142 fourth avenue. PITTSBURGH 16, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ....................................... $1.00 a year Foreign Countries ....—...................___...________ $1.60 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan nnder the Act of March 8, 1879. WILLIAM PENN (1641-1718) A mi uj és megerősödött egyesületünk PENN VILMOS nevét viseli cégjelzésében. Azáltal, hogy Egyesületünk Amerika egyik legnevezetesebb első települőjének a nevét vette fel, reméljük, hogy sikerül több nem magyar eredetű tagot is szerezni, mint eddig. Magyar társaságot kiváló amerikai férfiúról elnevezni különben nem is olyan uj dolog. Például az egyik legnagyobb magyar kiadó vállalatnak is Franklin Társaság volt a neve. Amikor amerikai nevezetes ember után neveztük el Egyesületünket, alig találhattunk volna erre alkalmasabb nevet a Penn Vilmosénál, akinek nevét viseli Pennsylvania állam is. Ez a nagy név nemcsak Amerikában, hanem az egész világon a vallási türelmet, a békeszeretetet és a komoly, céltudatos gazdálkodást jelenti, ő volt az, aki a félelmetes vadonból, az őserdőkkel sűrűn benőtt területből Amerika egyik legnagyobb és leggazdagabb államát varázsolta elő és ő alapította az Egyesült Államoknak sokáig legnagyobb vezető városát, Philadelphiát. Mielőtt PENN VILMOS Amerika földjére lépett volna, a mai Pennsylvania vidéke vad indiánok tanyája volt, akiknek kegyeli méből holland, svéd és finn telepesek irtoga'tták az erdőket és törték fel a talajt, télire pedig rozoga viskóikba húzódtak vissza. Mikor Anglia háborúban megszerezte a holland telepesek főfészkét, New Amsterdamot és azt New Yorknak keresztelte, angol településre is megnyilt az ut, a keleti part más vidékein is. Csodálatosak a Gondviselés utjai! Anglia királyát, II. Károlyt a sok háborúskodás adósságokba keverte s többek között Penn Vilmos atyjától, Penn admirálistól is kénytelen volt 16,000 font kölcsönt felvenni. Mikor a visszafizetésre került a sor, a király nem tudta adósságát rendezni. Valamivel ki kellett tehát szúrni Penn szemét és igy fáj dalomdij ként a, lakatlan vadont adta neki a Delaware folyó alsó folyásánál. Ma már tudjuk, hogy mit ér ez az egykori vadon nekünk, hála Penn Vilmos okos gazdálkodásának. Akkor azonban nagyon silány kárpótlásnak látszott a súlyos angol fontok fejében. Olyasféleképen érezhette magát, mintha valaki a cirkuszi jegyével fehér elefántot nyer és nem tudja mit csináljon vele, hogy vigye haza a nagy szörnyeteget végig a város utcáin és otthon is hová tegye. Mikor Penn Vilmos 1682-ben partraszállt a mai Philadelphia helyén az őserdők között, pár svéd és finn faviskót talált ott szétszórva, amelyek lakói tanácstalanul lézengtek. Ha be akarták vetni a földjüket, hogy legalább a kenyerük meglegyen, előbb az erdőket kellett kiirtani. Mikor aztán a tavasz vége felé a ringó zöld vetést nézték, nem tudhatták mikor törnek rajtuk az indiánok. Penn Vilmos walesi quaker telepeseket hozott magával és azt javasolta nekik, hogy nevezzék az uj gyarmatot Uj-Walesnek, ők azonban szégyelték Wales nevét adni ennek a vadonnak. Elnevezték hát a sok erdőről Sylvaniának vagyis latinul Erdőországnak. Ez a Sylvania szó ugyanaz, ami Erdély latin nevében, Transylvaniában is benne van, amelyet az erdélyi magyarok tájszólásukban Erdőelvének vagyis erdőkön túli országnak, Erdélynek neveztek. A Sylvania szóhoz később a Penn szót illesztették s igy lett belőle Pennsylvania. Penn Vilmos kemény legény volt, aki nem ijedt meg a saját árnyékától. Kecsegtető híreket küldött Angliába, Hollandiába és a német Raj na-vidékre égig magasztalva a táj gyönyörűségeit, a szüztalaj kiválóságát a gabonatermelésre. És mig a bevándorló quakerek elszontyolodva néztek körül a vadonban, ahova kerültek, Penn munkához látott. Kijelölte a főváros helyét a Delaware torkolatánál, közel az óceánhoz és azt Philadelphiának nevezte el görög szóval, ami a Testvéri Szeretet városát jelenti. Balga emberek tervei álmok maradnak és soha meg nem valósulhatnak, ha kemény fába verték fejszéjüket. Hogy tudta Penn megtenni azt a csodát, hogy pár évtized alatt a vadon gazdagon termett és Philadelphia Amerika legnagyobb városává fejlődött? Saját áldatlan tapasztalataiból tudta, hogy Európa rákfenéje a sok háború, amely a termelők békés életét megzavarja, a kemény munkában szerzett vagyont ebek zsoldjára viszi. Tudta, hogy uj bevándorlókat csak akkor várhat, ha békés megélhetésüket biztosítja. A sok vallási villongás és üldözés is rémitgette a népet- Ha régi uruk helyébe uj ur került, az megparancsolhatta neki, hogy dobja el hitét, mint valami elnyűtt ruhadarabot és vegyen újat magára. Az emberek még Istent sem tudták békében imádni. Vágytak olyan otthonra, ahol ha két kezük nehéz munkájával csikarhatták is ki az uj talajból a mindennapi kenyeret, munkájuk gyümölcsét háborítatlanul élvezhették. Penn Vilmos és az első bevándorlók, akiket Penn hivott Amerikába, legnagyobb részt a békés quaker felekezethez tartoztak. ő nem akart senkit vallásos meggyőződésében erőszakolni. ő volt az első Amerikában, aki a saját területein teljes vallásszabadságot biztosított minden Istenben hivő embernek, akárcsak vagy százötven évvel azelőtt, a tordai gyűlésen Erdély a saját négy vallásfelekezetének. Maga a quaker vallás is alkalmas volt olyan bevándorlók részére, akik nyakasan védték függetlenségüket. Ha a quakerek külső megjelenése nem is mutatott sokat, mert mindig feketében jártak és imaházaikban papok és prédikáció nélkül elmélkedtek, volt bennük valami hetyke önállóság. A quaker (remegő) név is úgy ragadt rájuk, hogy egyikük a hamis bírónak odamondta, hogy reszkessen Isten Ítéletétől. Hogy mutassák teljes függetlenségüket, kalapjukat sehol nem veszik le, még a bíróság előtt és imaházaikban sem. A bibliai beszédmódhoz annyira ragaszkodnak, hogy tegezik egymást, “you” helyett “thou”t mondanak (you speak helyett thou speakest). Békés természetüket mutatja, hogy minden háborúnak ellenségei, ami miatt azóta többször meggyűlt a bajuk a katonai hatóságokkal. Ma is ragaszkodnak régi szokásaikhoz. A földművelés nem rablógazdaság náluk, mint sok telepesnél, aki ha kimerült a földje tovább megy nyugat felé. ők ma is ősi földjükön laknak. Hogy az uj gyarmatot az indiánokkal szemben is biztosítsa Penn Vilmos külön szerződést kötött az indiánokkal, úgyhogy a telepesek békében munkálkodhattak. Kétévi amerikai tartózkodás után, mint aki jól végezte dolgát, visszament Európába, ahol ekkor fontos döntések készülődtek. A régi Stuart uralkodóházat, amellyel Penn jó viszonyban állt, az angolok száműzték az úgynevezett Dicső Forradalomban, vérontás nélkül. Magyarországra is fontosak voltak ezek az évek, mert sikerült Magyarországot a török hódoltság alól felszabadítani, lévén a franciák az angliai zavarokkal elfoglalva-Az angol trónváltozás nagy csapást jelentett Penn Vilmosra nézve. Egy időre elvették tőle Pennsylvaniát és a new-yorki angol kormányzó alá rendelték, aki az uj király, Orániai Vilmos hive volt. Nagy nehézségek után mégis sikerült visszaszereznie a gyarmatot, amelyet ő tett naggyá. 1692-ben újra meglátogatta Pennsylvaniát és a gyarmatosokkal együtt alkotmányt szerkesztett, amely érvényben maradt egész a forradalomig. Az üldöztetések sok pénzt felemésztettek, anyagi helyzete megingott. Pennsylvania is hálátlanul bánt vele, miután kikaparta nekik a gesztenyét a tüzből. Anna királynő is folyton fe nvegetőzött és követelőzött, mert a francia háborúhoz sok pénzre volt szüksége. Penn újvilági sáfárjai is jobbra-balra becsapták, és az adósok börtönéből csak úgy szabadulhatott meg, hogy birtokát jelzáloggal (mortgage) terhelte meg. A sok csapás aláásta egészségét és gutaütésben halt meg. Pennsylvaniát fiai és özvegye örökölték, de lassan kisiklott a család kezéből a fellendült gyarmat. Penn Vilmos korának egyik legjózanabb, de egyszersmind legkeményebb embere is volt, aki birtokait a legnagyobb nehézségek közt is össze tudta tartani és csak késő öregkorára siklott ki a hatalom kezeiből. Hogy mennyire józan volt, azt az mutatja, hogy célravezető intézkedéseivel az erdős vadonból virágzó gyarmatot tudott teremteni és Amerika akkori vezető városát a pusztaságból varázsolta elő. Ezt a rendületlen erőt, ezt a halkszavu világos okosságot kell az uj magyar egyesületnek is követnie, amely az ő nevét viseli címében és akkor jövője biztos alapokon nyugszik.