Verhovayak Lapja, 1955 (38. évfolyam, 1-12. szám)
1955-02-02 / 2. szám
2-IR OLDAL Verhovayak Lapja 1955 február 2. Turner József nincs többé közöttünk... (Folytatás az első oldalról.) kezesi intézetében szentelték be a megboldogultat. Innen templomába kísérte a gyászolók tömege TURNER JÓZSEF testvérünk földi maradványait. Halottvivők vo’tak: Boda András, Juhász József, Kostyu János, Lengyel Péter, Rigó Mihály, Téglás Gyula. Tiszteletbeli halottvivők voltak: Révész Kálmán, Szalánczy János, Szabó János, Dr. Kovács Andor, Macker Gyula, Kolozsvárt7 Kálmán, Vízi Lajos, Phillips Ri,chard, Kőrösj Mihály, Mátjásj' J. István, Banes' B. Gay, Charles Elemér, Dús László. Az Our Lady of Hungary (Magyarok Nagyasszonya) r. kát. templomban gyászmisét mondott élte Hegyi Péter, O.F.M. fó'tisztelendő ur, Vaskó János és Török Dezső főtisztelendő urak segédletével, akik a Szt István templom lelkészei. A templomból a Tod Homestead temetőbe kisérte ki a megboldogultat a gyászolók serege. A temető kápolnájában, az egyházi szertartás befejezése után, Egyesületünk nevében RÉVÉSZ KÁLMÁN központi titkár, valamint MACKER GYULA alelnök búcsúztak el TURNER JÓZSEF testvérünktől; az Öreg Amerikások nevében LENGYEL PÉTER mondott utolsó Istenhozzádot. Özv. Turner Józsefnénak. gyermekeinek, unokáinak őszinte részvétünket lapunk utján is kifejezésre juttatjuk. Tudjuk, hogy az ő veszteségük is pótolhatatlan és most, a megpróbáltatások nehéz idejében, vigasztaló szavunk csak amnjit számit, mint égj7 elhaló sóhaj. Emelje fel lelkűket azonban az a tudat, hogy a megboldogult munkás életével, jótéteményeivel, a Verhovay és a magy arság érdekében végzett önzetlen, egyenes tevékenységével példát mutatóan belevéste nevét Egyesületünk történetébe. Szerettei bánatában igaz részvéttel osztozik nagyobbik családja, az egész Verhovay tagság. Az IGAZ EMBER nem hal meg, mert emléke örökké él. TURNER JÓZSEF testvérünk IGAZ EMBER volt! Az örök világosság fénveskedjék neki! Aki készpénzre akarta beváltani kötvényeit “Ugyan ne bolondozzék Mr. Feke.» A Irlrrtv mit r>cir>Aln<álr hu sí Tv' '/ Mr. Barna nem az az ember, aki nehéz helyzetekben elveszti a fejét. Mint régi amerikás nagyon jól tudja, hogy ha valami nem sikerül egy módon, száz más módot lehet találni, hogy sikerüljön. Most egy kis bajba jutott, hamarjában nem tudta, hova forduljon. A gyár csökkentette a munkaüzemet és többek közt Mr. Barnának is felmondott. A segélypénzek lassan lecsökkentek. Mr. Barna hiába kapkodott fühöz-fához. Végre eszébe jutott, hogy ott az életbiztosítási köt- j vénye. Készpénzt kap értük és ez átsegíti őt a nehéz időkön. Azon iziben j telefonált a Verhovay ügykezelőnek és bejelentette, hogy beváltja kötvényeit. Azt is jól tudta azonban, hogy yÍr- Fekete, a Verhovay helyi szervezője kemény ember, aki nem fogja őt olyan könnyen szélnek bocsátani anélkül, hogy meg ne próbálná lebeszélni a tervéről. Da azt is tudta, hogy neki rögtön kell a pénz és más mód nincsen, hogy eleget kapjon, mint beváltani a kötvényeket. Mr. Fekete nem is késett sokáig, mindjárt másnap beállított Barnáékhoz. A kötvények már ott hevertek készen, kiterítve az asztalon. A szervező jól ismerte az ilyen helyzeteket és látszólag- egykedvűen kérdezte, hogy valamennyi kötvényét be akarja-a váltani. Mr. Barna az elszánt ember határozottságával feledte: “Valamennyit.” Most az egyszer rövid szóval megmondta, mit akar, vele nem lehet kukoricázni. “Aztán mennyi pénzre van szüksége Mr. Barnának?” kérdezte miközben cigarettára gyújtott. Mr. Barna óvatosan visszautasította a kinált szivart. így aztán határozott hangon mondotta: “Amennyit csak kaphatok.” Mr. Fekete két cigarettaszippantás közt vetette oda: “Mr. Barna a tüzbiztositási kötvényét is beváltja?” leégne ?” “Sok embert ismer, aki biztosította a házát és a háza leégett?” “Nemcsak az, -hanem a jelzálogkölcsönt, a mortgager is felmondanák, ha nem volna biztosítva tűz ellen a ház.” “Miért nem mondja föl a biztosítást a kocsijára? Egész szép viszszatéritést kapna,” “Kapnék. De tegyük föl, hogy eg-y. szép nap kicsit többet hajt föl az ember a jóból és kapatos fővel nekimegy egy másik kocsinak. Akkor ki fizetné a kártérítést. Vagy csak nem akarja talán azt mondani, hogy adjuk el a .kocsit ? Az sem az asszonynak, se a gyerekeknek nem volna Ínyére.” Úgy látszott, hogy a szervező teljesen sarokba szorult és nincs ok hiába szaporítani a szót. Azért mégis megkérdezte: “Mr. Barna, én jól tudom, hogy hamarosan megint jóra fordul majd a sorsa. Arra nem is gondol, hogy újra vegyen életbiztosítást?” “Miért ne vennék. De mit akar ezzel mondani?” A szervező felvette az egyik kötvényt az asztalról, megforgatta és tűnődve mondotta: “Ezeket a kötvényeket akkor vette tőlem, mikor mint fiatal amerikás, akinek jó keresete van, háza sodni akart. A bajusza még alig pelyhedzett, szép szál legény volt Mr. Barna!” “Már hogyne emlékeznék, hiszen Mr. Feketétől vettem a kötvényeket,” szólt oda hirtelen, mert majdnem könny szökött a szemébe, mikor eszébe jutott a régi szép fiatalság. Mr. Fekete pedig tovább fűzte a képeket: “Úgy emlékszem rá, mintha ma történt volna, még a tulajdon szavait is meg tudom mondani, amiket moifdott. Azt mondta szóról-szóra: ’Hála Istennek, megvan mindenünk, az asszonynak is meglesz min • dene, amit kivan. De hát soh’se tudhatja az ember, mikor szakad rá a baj vagy a gyárban vagy más valahol, hiszen emberek vagyunk és akkor mi lesz az én Aldottlelkii asszonyommal ?” Mr. Barnának csillogott a szeme. Be is vallotta: “Ezt mondtam szóról-szóra. Hiszen az embernek nem lehet kőből a szive, ha arra gondol, mi lesz az aszszonnyal és a gyerekekkel, ha az emberrel baj történik.” “No ugye és most mégis hoppon akarja hagyni őket.” Mr. Barna egyszerre a cipője orra felé nézett és elszontyolodva mon dotta: “Csak addig-, ameddig a pénzre szükségem van. Megígérem, hogyha uj kötvényeket vásárolok, azokat is Mr. Feketétől veszem.” “Nagyon köszönöm a bizalmat, csakhogy . . .” Itt megállt, mint aki nem szeret kellemetlen dolgokat mondani. “Csakhogy mi?” kérdezte aggó dalmasan az öreg Mr. Barna. “Csakhogy egy kis bökkenő van. Ilyen kötvényeket csak egyszer kaphat az ember életében. Mr. Barna élete virágában vette a kötvényeket és azóta mindig fizette a havidijakat. Csak nem gondolja, hogy egy férfikora delén túl levő embernek, aki kenyere javát már megette, ugyanakkora havidijat számítsunk föl - a kötvényeire, mint egy újdonsült fiatal embernek, aki előtt még: ott áll az egész élet. Hol volna az igazság, ha az egyik ember kora ifjúságában vásárol egy kötvényt, amit egész életén át híven fizet és ugyanakkora havidijat számítanánk föl neki, mint annak, aki pár évvel halála előtt vesz biztosítást?” Mr. Barna teljesen sarokba szorult és hosszúra nyúlt arccal motyogta: “Tudom, hogy nagyobbak lesznek a havidijak. Csakhogy nekem most kell a pénz, egyelőre el tudok lenni biztosítás nélkül is.” “Honnan tudja azt Mr. Barna ? És ha, Isten mentsen, valami baj érné — hiszen a mai rohanó világban minden lehetséges — mi lemre a családjával, akiket eddig biztosított?” Mr. Barna erre nem tudott mit mondani. Hallgatott mint a csuka. A szervező pedig annak az embernek a fölényével, akinek sok u tapasztalata. tanácsolta: “Mint régi ismerősnek mondom. Mi csak a legjobbat akarjuk, mikor azt tanácsoljuk, hogy ne váltsa be a kötvényeit, hanem próbáljon meg akármi más módon pénzhez jutni. Az egész család érdeke igy kívánja. Ha nem fogadja meg a jó tanácsot, én mondom, nagyon meg fogja bánni. Ha más baj nem is lenne, ugyanazt jóval drágábban kapja meg.” Ebből az a tanulság, hogy ne hamarkodjuk el az életbiztosítási kötvény beváltását, mert nagyon könynyen megtörténhetik, hogy évekig nem volt semmi baj. fizettük a havidijakat és épen akkor maradunk hoppon, amikor legjobban kellene a segítség. Még halóporáhan is megátkoznák az embert, ha ennyire könynve.lmüen játszana a családja érdekével. A 27. FIÓK, TOLEDO, OHIO, 1955. ÉVI TISZTIKARA Az ülő' sorban balról jobbra láthatók: Iváncső István kerületi szervező, ifj. Mokri János Arthur, pénztáros, Fejes Gyula elnök. Hasi András alelnök és Simon János jegyző. Az álló sorban: Iváncső János számvizsgáló, Bili Curry, .1 vigalmi bizottság elnöke, Feyes, Tinta és Zabrasky vigalmi bizottsági tagok és Sendi Richard számvevő.