Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1953-12-02 / 12. szám

1953 december 2. 4-IK OLDAL Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 416—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 1-S454 or 1-3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, _______________PITTSBURGH 19, PA.__________________ SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ............................................ $1.00 a year Foreign Countries ......................................................... $1.60 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit. Michigan under the Act of March 3, 1879. “K0VÁT3 MIHÁLY” EMLEK-EV lesz az 1954-ik esztendő az AMERIKAI MAGYAR SZÖ­VETSÉGBE tömörült amerikai magyarság részére. Jövő év május 11-én lesz 175 éve, hogy Charleston, N. C., egykor hi­res harcmezején Amerika füg­getlenségéért és szabadságáért szive vérét ontotta Kováts Mi­hály a legendás hirü Pulasky Légió másod-parancsnoka. Hiteles adatok helyett csak történelmi hagyományok ma­radtak ránk, az utókorra, e hős honalapító amerikai magyar elődünkről. Valószínűleg Kar­cagon született s nagykunsági gyermekkora után, hivatásos katonává lett. Évek hosszú ba­rátsága fűzte a legendás em­lékű lengyel grófhoz, Pulasky­­hoz, aki jóval előtte érkezett Amerikába s később Kováts Mi­hály ezredest is rávette, hogy Európából Amerikába jöjjön s a Függetlenségi Háborúban Washington György oldalán küzdjön az Uj Világ győzel­méért s a szabad demokrácia fennmaradásáért. Nem a 19-ik század kaland­vágyó, regényes, szerencse-va­dász, tüzes vérü, fiatal zsoldo­sa volt Kováts Mihály ezredes, amikor Amerikába jött, hanem egy kenyere javát már megevő, körülbelül 53 éves, harcedzett, tapasztalt hadvezér, aki a Pu­­laszky Légió kiképzését vállal­ta magára ... Két év múlva, hős katonáinak első sorában halt meg a charlestoni csata hevében a kiváló huszártiszt. A történelem apró feljegyzése­in kívül s a színtelen és semle­ges adatokon túl eredeti leve­lek maradtak ránk, az utókor­ra, amelyeket az angolul alig beszélő Kováts ezredes, az ak­kori kor nemzetközi nyelvén la­tinul irt s ezzel a három szó­val fejezett be: “FIDELISSIMUS AD MORTEM” magyarul: “HŰSÉGES MINDHALÁLIG”, amelynek teljes igazságát Amerika iránti hűségével s szive kiomlott vé­rével pecsételte meg saját ma­ga számára s a mi példaadá­sunkra. 1938-ban, az AMERI­KAI MAGYAR SZÖVETSÉG újjászervezése idején, Kováts ezredesnek levélzáró szavait választottuk szövetségünk JEL­MONDATÁVÁ, amely legtelje­sebb kifejezője az amerikai ma­gyarság hűségének és áldoza­tos odaadásának. Szövetségünk jelvényére, a szabad sas ma­­dárt körülölelő amerikai és magyar színek köré irtuk Ame­rika iránti szeretetünk s ma­gyar származásunkat megbe­csülő öntudatunk őszinte bi­zonyságtételét: HŰSÉGES MINDHALÁLIG”. KARÁCSONYI BÉLYEGÜNKET is néhai Kováts Mihály ezre­des emlékének dedikáljuk ez évben. Finta Sándor szobrász­művész hires Kováts-szobrá­­nak a másolatát fogjuk meg­örökíteni ezen az EMLÉKBÉ­LYEGEN, amely, reméljük, minden áldozatkész amerikai magyar otthonába eljut kará­csony előtt s onnan a világ minden tájára postázott leve­leinken hirdetni fogja a ma­gyarság szabadságszeretetét. Országos nagy egyleteink; a Verhovay Egylet, a Református Egyesület s a Bridgeporti Szö­vetség központi irodái épugy, mint az Amerikai Magyar Szö­vetség washingtoni központja s az Amerikai Magyar Segély­akció titkára minden olyan amerikai magyar címre meg­küldik december elején ezeket a bélyegeket, amely címek ren­delkezésükre állanak. Az elmúlt évek folyamán az Amei'ikai Magyar Segélyakció küldte ki a karácsonyi bélyege­ket. A Segélyakció vezetősége ebben az évben az AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG-nek adta át ezt a testvéri szolgá­latot. Arra kérjük tehát az ameri­kai magyarság adakozó tagja­it, hogy szives megértéssel fo­gadják a karácsony előtt ott­honukba érkező TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ “Kováts Mi­hály Emlékbélyegeket”. A bé­lyegekből befolyó adományok az AMERIKAI MAGYAR SZÖ­VETSÉG nagy céljainak, közér­dekű szolgálatainak s képvise­leti munkájának az építését és fenntartását fogják biztosítani és segíteni. Akik jelen voltak a Szövetség washingtoni országos közgyü­kén ez év októberében, azok jól emlékeznek az ország min­den tájáról összejött képvise­lők lelkes ígéretére, hogy egy­házaik, egyleteik és testületeik keretében minden lehetőt el fognak követni, hogy a Szövet­ség önkéntes támogatására és fenntartására minden öntuda­tos amerikai magyart buzdít­sanak. A karácsonyi “KOVÁTS EM­­LÉKBÉLYEG”-ek széleskörű terjesztése és bőkezű vásárlása a legkiválóbb alkalom arra, hogy mindnyájan megmutas­suk a szövetség iránt a tölünk telhető legtöbbet és legjobbat. Addig is, mig nyomtatás alatt lévő, művészi kiállítású EM­LÉKBÉLYEGJEINKET e hír­adást olvasók címére is eljut­tathatjuk, már előre is kérjük, hogy fogadják azt szívesen és példás közadakozással. RÁKÓCZI ÜNNEPSÉG November 7.-én, szombaton este minden tekintetben szép és hangulatos Rákóczi ünnep­séget rendezett a pittsburghi egyetem Magyar Szoba Bizott­sága, a Stephen Foster Memo­rial Hallban. Két és fél század múlt el azóta, hogy II. Rákóczi Ferenc kibontotta a magyar1 szabadságért zászlaját, hogy megvívja csodálatos harcát a mindent elnyomó osztrák ön­kény ellen. A bíborban és bár­sonyban született főnemes mindenét kockára tette, hogy népét felszabadítsa s ugyan­akkor biztosítsa számára a vallásszabadságot. A magyar történelem legragyogóbb lapjai azok, melyeken a kurucok hősi küzdelme van megörökítve. A XVII-ik század utolsó évei­ben szinte elviselhetetlen volt a magyar nép élete. Kollonics reformjainak erőszakos keresz­tülvitele, főképen a német ka- < tonaság erőszakos rablásai, a, szinte elviselhetetlen adózás végkép elkeserítették a felvi­déki magyarságot. Természe­tes tehát, hogy amikor Rákóczi az osztrák fogságból megmene­kült és 1703-ban kibontotta a zászlaját, a nép seregestől tó­dult alá. Városok és várak tár­tak kaput előtte, hadainak út­ja valóságos diadalmenet volt és 1704-ben hadai már Bécs alatt állottak. De azután nem­sokára megfordult a hadi sze­rencse. 1707-ben a hires ónodi országgyűlés megfosztotta trón­jától a Habsburgokat, de a föl­kelés hanyatlását igy sem ke­rülhette el. 1711-ben a szatmári békével azután véget ért a sza­badságharc és a kurucok fe­jedelme száműzetésbe ment, itt végezte életét; Törökországban, Rodostóban 1735-ben hunyt el. A Rákóczi ünnepségnek kü­lön jelentőséget adott, a Ma­gyar Szoba készülő Rákóczi ab­­laktervének bemutatása, mely Diera Lajos, kiváló magyar művészünk alkotása. A minden tekintetben szép sikerű ünnepségen, ének és | zeneszámok mellett Szécskay György nagy érdekességü be­szédje, valamint Mrs. Ruth Crawford Mitchell előadása és Dr. Gömöry S. C. a Bizottság elnökének megnyitója, vala­mint egy kétfelvonásos színda­rab, melyet a Rákóczi Egyesü­let 112-ik Duquesne, Pa.-i fiók­jának Ifjúsági Csoportja adott elő, Czernai Gábor, Rákóczi igazgató rendezésésben voltak ia kiemelkedő műsor-számok. Banes B. Gay, jogtanácsosunk, jelentette be a számokat. Az ünnepséggel kapcsolatban fel kell jegyeznünk, hogy a Rá­kóczi ablak költségeit, testvér­egyesületünk, a Bridgeporton székelő Rákóczi Segélyző Egye­sület fogja viselni. A Magyar Szoba Bizottság igazán gyönyörű kulturmun­­kát végez s minden tekintetben kiérdemli a magyarság támo­gatását. Akik még nem járul­tak hozzá a színes ablakok költségeihez, nemes célra ad­nak, ha mennél előbb megte­szik ezt. ———---------­Az akroni ünnep Lapunk múlt havi számában rész­letesen beszámoltunk arról a kima­gasló jelentőségű ünnepségről, me­lyet a 91.-ik fiók, október 11.-én ren­dezett, az ottani Magyar Házban. Tudósításunkból őszinte sajnála­tunkra — kimaradt néhány fontos adat. Pótlólag közöljük tehát, hogy az ünnepség sikere nagyrészt a fiók ügykezelőjének, Mező István tag­társunknak az érdeme, aki fáradtsá­got nem ismerő buzgalommal készí­tette elő, ezt a minden tekintetben emlékezetes, hármas ünnepséget. Pa­­lasicsné, Majoros Ilonka énekelte az amerikai és magyar hymnust s ezen­kívül külön énekszámával is megér­demelt sikert aratott. Ott voltak az ünnepségen, Körösy Mihály, igazga­tó, Alliance, Ohio, Charles Elmer, kpi. elnökünk szervezési titkára, Dús László és Nameth Gábor szervezési felügyelők is. A pompás ebédet ké­szítő hölgyek élén Mező Istvánná buzgólkodott, id. Mező István pedig I a bárban dolgozott fáradhatatlanul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom