Verhovayak Lapja, 1953 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1953-02-04 / 2. szám

1 f V 2-IK OLDAL Verhovayak Lapja 1953 február 4. Negyvennégy évi kemény munka után megérdemelt nyugalom' (Folytatás az első oldalról.) Közeledik a kuglizómérkőzés ideje (Folytatás az első oldalról.) amelyről sok mindent lehetne beszélni — de legalább is époly sikeres lesz. Toledo biztos a dolgában és bebizonyítja, hogy nem hiába fogadta el a vendéglátó gazda szerepét, Toledo fekvése kedvező, minden oldalról könnyen megkö­zelíthető, akár tengelyen, akár vonattal, hajóval vagy repülő­géppel. Az Egyesült Államok bármely részéből hozzáférhető. Azt, nem szabad elfelejtenünk, hogy Detroit alig 57 mérföldnyire van Toledótól és nem könnyű ellenálni a csábításnak, hogy a ven­dégek ne ruccanjanak ki egy kicsit oldalt meglátogatni Ame­rika gépkocsi városát. így akik i észtvesznek a toledoi ünnepi napokon, e látogatást egybekapcsolhatják nyári szünetükkel akár Toledoban. akár Detroitban akár máshol a környéken. A kuglizó csapatokra nagy meglepetés vár Toledoban. Ösz­­szesen 42 ultramodern kuglizópálya áll rendelkezésükre egy sor­ban, egy uj, hütőszerkezettel ellátott épületben, ahol tágas hely áll játszók és nézők rendelkezésére. Mindenki nagyon meg lesz elégedve, biztosak vagyunk benne. Tanyánkat a Commodore Perry szállóban ütjük föl, mely Toledo legszebb, minden tekintetben megfelelő szállója A szálló vezetősége megígérte, hogy mindent el fog követni, hogy május, 30 és 31.-i kedves vendégei, a Verhovay kuglizók. tagok és ba­rátaik jól érezzék magukat teljes kényelmet nyújtó szállásukon. A társadalmi események közül, melyek szintén sokakat von­zanak majd oda, ki kell emelnünk a !‘Budapest Éjjel” táncmulat­ságot május 30.-án este és a vasárnap esti május 31.iki “Győ­­ielmi Lakomát.” Mindakettő nagy eseménynek Ígérkezik, nem is szólva a SZALÁNCZY-SZABÓ TAGSZERZÉSI MOZGALOM be­fejezéséről és általában az ORSZÁGOS VERHOVAY TESTVÉRI­­ÍÉGI NAPOKRÓL. Május 30.-ika és 31.-ike nagy napok lesznek a Verhovay életében és ajánljuk mindenkinek, hogy jöjjön el és mulasson ;ól Toledoban. Biztosra vesszük, hogy azok, akik a tavalyi ünnepe igen résztvettek és jól érezték magukat, ide is el fognak jönni, ia törik, ha szakad. Az ünnepség alkalmából albumot is adunk ki. amely szebb és nagyobb lesz, mint a tavalyi. Természetesen a vendéglátó ?7-es fiók vállalja az album összeállítását és a helyi hirdetések gyűjtését az album részére. Minden számottevő cég a Toledo- Detroit-i körzetben bizonyára felhasználja az alkalmat és hir­detni fog a mérkőzési albumban. Nem tengerbe dobott pénz, amit a cégek a hirdetésért fizetnek. A hirdetés uj területeket biz­tosit a vállalatok részére, ami több hasznot is jelent. Bősége^ hely marad a támogatók neveinek közlésére is. Az uj album méretei 9 és 6 inch, a hirdetési árak a követ­kezők: Egy oldal ........................................... $30.00 Fél oldal ............................................... $15.00 Egy negyed oldal .............................. $ 7.50 Fenntartott hely .............................. $ 2.00 támogatók részére Egy nyolcad lap terjedelmű hirdetések, mint tavaly voltak, most nem lesznek, hogy az idei album minél csinosabb legyen. Kérjük a hirdetőket hogy használják föl az alkalmat. Nem bánják meg. • mint a rendes bányászi pálya­futás. Fiatal korában egyebet, is látott, mint nehéz munkát a szénbányában. A szeme föl­csillan, ha a régi jó időkre em­lékszik vissza. Hej, de jó világ volt is az réges-régen! Mi idősebbek még láttuk a régi Európát, a régi Magyarországot, amelyben Vizi Lajos született 1889 november 28.-án Még alig pelyhedzett ba­jusza, már dédelgetett embere volt a hatalmasoknak. Herce­gek, bankárok, miniszterek jár­tak a kedvében, hogy istállója szineivel az ő kedvenc lovukat, “favorit”-jukat vigye győzelem­re, mint “zsoké” (Jockey). Fi­nom törékeny hercegnők, egészségtől és millióktól duz­zadó élvezetvágyó asszonyok to­longtak a nyomában, csakhogy az ujjúkon nem hordozták. Szép élet volt az, a jockey élete. Egy román főurnak, bojárnak istállójában volt zsoké és az is­tálló hires versenylovaival be­járta a “turf’-okat egész Euró pa fővárosaiban. Ott álltak a “start”-nál a lovak, mindegyiket más színek­ben játszó zsoké vezette oda. Hogy ugrott ki a jelre Vizi La­jos lova, amelyet már alig le­hetett tartóztatni és hogy ira­modott neki a pályának! Lova olykor vezetett, olykor elma­radt. majd újra élre került. És1 a gazdag, cifraruhás finom tö­meg ordított, biztatta, hogy most a “finish”-nél tartson még ki. Ha néha lova egy orrhosszal szaladt be a célba és leszállt róla, hogy szaladtak hozzá, hogy becézték, simogatták, se­lyemkendővel törölgették iz , zadtságát a szép asszonyok és lányok, és kezet fogtak vele a legnagyobb urak. Néha könnyű volt a győze­lem, a lova “canter”-ben futott be, vagy egy-két lóhosszal. De előfordult persze az is, hogy a “favorit” letörött. Az eső síkos­sá, tette a pályát, a ló eltörte a lábát és lovasa nagy ívben ki­repült a n öregből. Szerencséje volt, ha el nem gázolták az utána jövő lovak. A kudarc nem volt elég. Azok, akik a “totalizatőrön” vagy valame­lyik “bookmaker”-nél az ő lo­vára fogadtak, egész tömegben jöttek hozzá sopánkodva, hogy minden pénzüket rátetták és elvesztették. A változatos gyöngyélet nem­csak a pályán volt ilyen. A világhíres “zsokét” mindenfelé elvitték Európa nagy városaiba. Látta a régi, cári Moszkvát aranyozott hagymaalaku kupo­lás tornyaival, a Vörös teret az Ivan Blazsennij fatemplommal, a lerongyolt, piszkos oroszokat, akik az utcákon lézengtek, mig uraik kocsiban jártak. Már ak­kor sem kellett ez a nép Vizi Lajosnak. Aztán járt Párizsban, fönn az Eiffel tornyon vagy a diadalívtől végigkocsizott a fé­nyes Champs Elvsée-n. Este is látta a fény városát, a “ville lumiére-t. a fényes mulatókat, a kánkán táncosokat a Mon­­martren, a gyöngyöző jéghideg sampányt iszogatva. De hát hova lett a tavalyi hó? Hová lett ez a sok régi szépség? Mi lett a hercegnők­ből. hova lettek a cifra kato­nák, hol vannak az európai mil­liomosok, hol vannak az élve­zethajhászé kinyalt ficsurak? Mindent elsöpört a szél. Eltűn­tek. meghaljak, elszürkültek. Hegy is írja csak a Prédikátor? “Mikor bezárulnak az utcára nyiló ajtók, a malom zaja el­csendesül. Csupa hiúság . . . minden csak hiúság.” Vizi Lajos is elérkezett életé nagy válságához Mint romá­niai zsokének román katoná­nak kellett volna lennie, har­colnia esetleg a magyarokkal szemben is. Azt már nem! ő magyar embernek született, ilyet ő nem tehet. Más válasz­tása nem volt, ott kellett hagy­nia 1909-ben a fényes élet­módot. Mit tesz ilyen körülmények közt a legtöbb ember? Nem bírja ki a nélkülözést vagy a nehéz munkát, a szürke min­dennapi életet a fényes nagy­világi élet után. A legtöbb inni kezd, borba fojtja bánatát és megy mindig lejebb az elzüllés felé. De Vizi Lajost nem ebből a fából faragták. Ép ebben a ne­héz helyzetben mutatta meg, hegy tetőtől-talpig ember. Vé­gignézett életén és mái nem a ragyogó aranycsillámc? látta benne, hanem a hiábavalósá­got a fényes dolgok múlandó ságit és értéktelenségét. Dob­bantott egyet a lábával, ököl­be szorította a kezét és azt mondta: “Most lesz igazi ember belőlem, nem lesz az élet ha­missággal bélelve, hanem ön­tudatos, szorgalmas munkás­élet lesz.” Olykor még eszébe jutott régi élete, mint mikor például egy nyerget nem látott csikót tört be, amelyik sorra dobta le az amerikai lovasokat. Olykor még apja segítségére, szorult a nehéz földalatti mun­kában. De végül mégis bele­szokott és derék munkásember vált belőle. A bányamunka mellett, mint köztiszteletben álló ember, rendőrfőnök is volt 20 évig Scalp Levelen és sze­mélyes bátorságát bebizonyí­totta, mikor egy gonosztevő, akit le akart tartóztatni, meg­késelte. Most 44 évi súlyos munka után végre nyugalomba vonult. Életének estéjén a lenyugvó nap bearanyozza a felhőket. Megelégedéssel, büszkeséggel érzi, hogy ő nem puha báb, í mint .sokan az ő régi fényes ! barátai közül, hanem igazi ma- J gyár, becsületes munkásember, j Büszkén látja munkája gyű mölcsét, a szerető asszonyt, aki többet ér minden hercegnőnél. Látja családját, 6 fiát és 2 leá­nyát. Ahogy ő maga is harcolt az első világháborúban, négy fia a második világháborút har­colta végig. Másik két fia közül Edward Koreában harcol, mig Róbert Miamiben a repülőknél szolgál. Látja a köréje sereglő bányásztársakat. Látja a Ver­­hovay Egyesület elismerését, mely harmadszor választotta meg igazgatójává. Egyik fia a munkától való visszavonulása alkalmából egy uj autóval lepte meg, amely szebb mint a régi kocsi volt és: I most nem lovakkal járja a vi­lágot, mint hajdanában, ha­nem amerikai otthonából a sa­ját kocsiján megy cda, ahova kedve van hajtani. Sok szerencsét és boldogsá­got kívánunk VÍZI LAJOS igaz­gatónak és kívánjuk, hogy a megérdemelt pihenést minél kellemesebben élvezze ki. --------•-*?•:*.•-------­Sokkal jobban jár, ha bank helyett biztosításba fekteti megtakarított pénzét. Tőke­gyűjtés mellett a Verhovay biz­tosítás ott őrködik családja fe­lett, ha váratlanul beköszönt a nagy kaszás. A bankból csak a befizetett összeget kapja visz­­sza, kamatostól. A Verhovay­­tól sok esetben a befizetett ösz­­szeg százszorosát kapják — örökösei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom