Verhovayak Lapja, 1952 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-02 / 1. szám

Négy nemzedék egy családban Verhovay tag Hadd mutassam be büszkén a Toledo, O.-i 27Ak fiók leg­fiatalabb tagját. Szeme még hunyorgatva, pislogva, néz a nagyvilágba, mellyel csak alig pár órája ismerkedik. Ezt a nagyvilágot egyelőre csak a szoba négy fehér fala, s az ab­lakon át aranyló sugarakban beszűrődő késő őszi nap jelenti számára. Szinte csodálkozva néz körül, sejtelmes, nekünk nagyoknak érthetetlen gondo­latéi ott járnak valahol a lét kapuja előtti öröktitkok vilá­gában, ahonnét egyszerre ide­került a Mercy kórház egyik szobájába. Kérdezed az adatait? íme: kora: 1 nap. Neme: leány. Sze­me, haja: barna. Súlya: 7 font 7 ounce. Neve: az majd csak a jövő héten lesz bejegyezve a Szt István hitközség anyaköny­vibe, valahogy igy: Szabó Ju­lianna Mária. És máris tagja testvéri egye­sületünknek! Most talán ráncolod a hom­lokod, kedves olvasó? Mit kell ezzel dicsekedni? Ilyen nálunk is történt már, nem egyszer! No de várjuk csak meg a folytatást! Legújabb tagtársunk apja­­anyja: Ifj. Szabó Lajos és neje Nancy, — szintén tagok. Nagy­­anyja-nagyapja: Szabó P. La­jos és neje, öt gyermekükkel együtt — szintén tagjaink! Dédapja - dédanyja: Johano­­vics András és neje — Toledo legrégibb Verhovay tagjai közé tartoznak! Rádöbbensz most már arra, kedves olvasó, hogy milyen rit­ka. szerencsés találkozásban van részünk? Mert ime oly je­lenségről van szó, melyet pa­ps helyett gránitban kellene megörökíteni: egy családnak négy nemzedéke egyidőben ■tagja a Verhovaynak! Négy nemzedék, mely tagjai­nak hűségében, fraternális ■egyesületünkhöz való tántorít­hatatlan ragaszkodásában újra megmutatja, hogy mily szilárd alapra épült a Verhovay. Négy nemzedék, melyben apáról fiú­ra becses örökségként száll a hagyomÓMy: tagnak lenni és tagnak maradni, jónak, hűsé­gesnek lenni az öreg Verho­vay hoz, mely hozzánk is min­dég jó és hűséges volt. Négy nemzedék, mely az itt született dédunokát is odaállítja, ahová egykoron az óhazából kivándo­rolt, verejtékes munkájával uj hazát építő dédapa is állott. Négy nemzedék, mely közül az utóbbi három már itt született s mégsem fordult el restelkedve attól a furcsa nevű magyar egyesülettől, mely sokak sze­rbit “oldfashioned,” — már ré­gen kiment a divatból. Négy 1952. január 2. Verhovayak Lapja ------------------------­A columbusi kuglizó mérkőzés színhelye ll-IK OLDAL Bemutatjuk a május 30.-31.-ikén Columbus, O.-bm megtartandó 9.-ik Országos Verhovay Kuglizó Mérkőzés-színhelyét, az 595 West Goodale St., alatti Rivervieio Recreation sportintézményét, mely­nek hatalmas, legmodernebbül berendezett, léghűtéses, földszinti kuglizó csarnokának tükörfénycs 30 pályáján fognak megmérkőzni a Brogley Ferenc és Ári B. Albert bajnoki emlékkupáért vala­mint a sok külön nyeremény díjért az ország minden részéből egybegyülő Verhovay kuglizó csapatok. Előzetes értesüléseink szerint minden eddigi rekordot megtörő számban készülnek a nagy mérkőzé­sen résztvenni kuglizóink. A feltűnően szép, világos, tiszta s minden kényelemmel felszerelt kuglizópályákon élvezet lesz ver­senyezni, de élvezet lesz nézni is a mérkőzést. A b sjárat az utcáról van, — nem kell sötét lépcsőkön felkapaszkodni. A szállodától a kuglizó helyiséghez és vissza ingyenes külön autóbusz szállításról gondoskodik az országos bizottság. nemzedék, melyben a fZülő a | Verhovay kapukilincsét a gyer­mekének adja s olyan magától értetődő természetességgel nyit be mindegyik: “Itt vagyok, tag akarok lenni én is, mint az apám, nagyapám, dédanyám...” Milyen lázasan keressük az utat a Verhovay megifjodása és megújhodása felé! Pedig mily könnyű azt megtalálni, ha a Szabóék nyomdokán indulunk el! Mert ez az az ut, a jól kitaposott ösvény, melyen jár­nunk kell. A nemzedékek egy­másba fonódó, egymásból szét- - ágazó útja, mely szűk ösvény­ként indul, majd egyre széle­sedik, míg végre sokágú ország­útid válik, mely behálózza egész j 1 merikát. Ez az az ut, melyen haladva biztos eredménnyel nö­velhetjük, gyarapithatjuk tag­­fáink számát és szilárdíthat- i juk mindnyájunk örökségét: az j Egyesületet. Ez az az ut, mely­­nek irányjelző táblája az ame­rikai magyarság boldogulása, biztonsága, haladása és emel- j kedése felé mutat. Az ut, mely­nek irányát a Szabók, a Joha­­novicsok mutatják, követésre méltó példát állitváti a család- j­­jukban az Egyesületben való büszkeségre, a Verhovay öntu­dat méltóságára, az Egyesület iránti hűségre ... S ezért vagyok büszke arra, hogy a Verhovay 60,000 tagjá­nak itt bemutathattam legfia­talabb tagtársunkat, a kis Sza­bó Jidianna Máriát... Bertalan Kálmán, kér. szerv. . Olcsóbbá teheti életbiztosítását E fontos kérdés tárgyalásá­nál mindenekelőtt le kell szö­gezni azt, hogy az életbiztosí­tással kapcsolatban nincs he­lye tulajdonképen annak a kér­désnek, hogy “mibe kerül.” Rendes körülmények között a biztosítás nem “kerül”, nincs “ára”, mert az életbiztosítás nem olyan cikk, ami haszná­latban elkopik, vagy elfogy. Az életbiztosítás befektetés. Ha va­laki a kötvényben előirt idő­szak végéig fizeti a dijait, ak­kor is a legtöbb esetben többet kap, mint amit befektetett, te­hát a befektetés jövedelmezett. De emellett az életbiztosítás a családvédelem eszköze. Ha a biztosított meghal, azután, hogy csak egyévi dijat fizetett be, a kedvezményezettei a befi­zetett összegnek sokszázszoro­sát kapják. Az a többlet, amit a befektetett havidijakon felül kapnak, adja a “védelmet”. Ez a védelem ingyen van, egy cent - be se kerül. Nem úgy, mint a tűzbiztosítás, vagy az autó biztosítás. Ha az ember há­za nem ég le, ha az autóját nem éri baleset, akkor a biz­tosításnak nincs értéke, a be­fizetett összegnek egy része sem térül meg. Az ilyen biz­tosítás tehát “kerül” valamibe, “ára” van, de az életbiztosítás­* nak nincs ára, nem kerül sem­mibe, csak idősebb jelentkezők esetében, mert ezeknél a ma­gasabb haláleseti kockázat ke vetkeztében megvan az eset rá. hogy többet fizetnek be, mint amennyit elérés esetén ők vagy halál esetén hozzátartozóik kapnak. Ha például egy 45 éves egyén kivesz egy 20 Éves ezer dollárod Endowment köt­vényt, arra a húsz év leforgá­sa alatt valamivel többet fizet be, mint ezer dollárt. Ennek oka az, hogy a 45 éves korosz­­ályban a halálozási kockázat lényegesen nagyobb, mint pél­dául 20 éves korban. A statisz­tikusok szerint száz 45 éves ember közül 32 hal meg 65 éves kora előtt. Ha tehát száz 45 éves jelentkezőnk van, akik mindegyike egy ezer dolláros 20 Éves Endowment biztosítást köt, számolnunk kell azzal, hogy a száz közül 32 után ha Iái eseti segély formájában kell kifizetnünk a biztosítást a 20 évi havidij fizetési időszak le­telte előtt. Ezen idő előtti ha­­láleséti segély igénylések kielé­gítésére megfelelő fedezet szük­séges. S ezért van azr hogy a 45 éves jelentkezőnek az ezer dolláros 20 Éves Endowment biztosításra valamivel többet kell befizetnie, mint amennyit kap 65 éves korában, amikor a biztosítás kifizetésre kerül. Amivel többet fizet, az az “ára” a haláleseti “védelemnek”. Mi­vel ez havonta csak néhány centre rúg, ez is rendkívül ol­csó. Egészen más a helyzet a 20 éves jelentkezők esetében. Száz közül fele annyi hal meg a ta­pasztalat szerint húsz eszten­dőn belül, mint a 45 évesek korosztályában. A 20 évesek Jia­­! lálozási kockázatának fedezé­­. sere elegendő alapot nvujt a be­fizetések kamatjövedelme: ezért van az, hogy egy húsz éves je­lentkezőnek egy 20 Éves En­­(Folytatás a 12-ik oldalon) ESKÜVŐ TOLEDOBAN November 27.-ikén volt az esküvője Fortuna Mary Ann tagtársnőnknek és Kovács Fe­rencnek, akiket a Rokonok és jóbarátok nagy serege halmo­zott el jókívánságokkal a fé­nyes esketési szertartás után. Tánccal egybekötöttt lakoda­lom volt aznap este a Szt. Ist­ván teremben. Fortuna Mary Ann gyermek­kora óta tagja a toledoi 27,-il fióknak. Édesapja, aki 36£ Burger St., alatt lakik, a bir­minghami negyednek köztisz teleiben álló régi lakosa. A menyasszony fivére a II. vi­lágháborúban életét adta a ha záért. A 27.-ik fiók tagsága sze retettel gratulál a fiatal pár nak és frigyükre Isten gazdag áldását kéri. (B. K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom