Verhovayak Lapja, 1951 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1951-06-06 / 6. szám
1951. junius 6. 13-IK OLDAL Verhovayak Lapja A DETROITI 36-IK FIÓK 45 ÉVES JUBILEUMÁHOZ TAGMEGTARTAS Minden tag kincse az Egyesületnek, melyet megőrizni első kötelességünk. — Mint múlt havi lapszámunkban jeleztük, ezúttal egészítjük ki a detroiti 36.-ik fiók 45 éves jubileumáról szóló beszámolónkat. Egyesületünk legnagyobb fiókja a nevezetes évfordulót április 22-én ünnepelte meg nagy érdeklődés mellett. Az érdeklődés különösen megilleti e fiókunkat, mely úgy következetes állandósággal munkált fejlődés mint komoly testvérsegitő tevékenység terén az elmúlt évtizedek folyamán vezető szerepet játszott. Mint a fiók Lukács István kerületi szervező által előadott történetéből kiderült, 1906 junius 10-ikén alakult meg 18 alapitó taggal az akkori Delray városban a 36.-ik fiók. A 20-ik évfordulón, 1926-ban, a fióknak 398 tagja volt. Ekkor választotta meg a tagság Lukács Istvánt ügykezelő-titkárnak. öt évre rá, 1931-ben, a fióknak 550 felnőtt tagja volt, további öt év múltával 725, újabb öt évre rá 1160 és öt évvel ezelőtt, amikor a fiók fennállásának 40 éves jubileumát ünnepelte, a felnőtt osztály taglétszáma 1620 volt. A taglétszám az utóbbi öt éy folyamán is hasonló mértékben növekedett, úgy hogy a 45 éves jubileumra a fióknak 665 gyermek, 1875 felnőtt, összesen tehát 2,540 tagja volt. Ezt a diadalmas fejlődést a fiók súlyosan hátráltató körülmények leküzdésével érte el. Amikor Egyesületünk rátért a kor szerinti rátákra, a 36.-ik fiók tagságának egy-harmadát elveszítette. A harmincas évek súlyos depressziója is nagy megpróbáltatást jelentett a fióknak, de ekkor munkanélküli tagjainak igaz testyérsegitő ielkülettel sietett segítségére a 36.-ik fiók, mely a vagyonából főbb mint kétezer dollárt fizetett ki kereset nélküli tagjainak havidijaira és igy mentette meg a biztosításaikat. Hasonló módon segítette a fiók tagjait a Ford gyár hosszú sztrájkja idején. A testvérsegitést kifelé is gyakorolta a fiók példás bőkezűséggel. A Vörös Keresztet, a Community Fundot évről-évre tetemes adományokkal támogatta s a háború után a fiók az elsők között volt, mely a Segélyakció zászlaja alá állott és azt több mint 300 dollárral támogatta. A fiók tagságának hazafias hűségét hirdeti 3 csillagsávos lobogója. Az elsőt 1910-ben, a másodikat 1926-ban és a harmadikat Pearl Harbor évében, 1941-ben szerezte meg. A zászlók keresztszülei közül egyedül Erdélyi József, az egyetlen még a fiók körében élő alapitó tag, van életben. Az ifjúságra is nagy gondot fordított a 36.-ik fiók, különösen a sporttevékenység pártolásával. Már 1932- ben két baseball csapata volt a fióknak, mig utána a kuglizásra fektette a fősulyt. Az elmúlt öt éven át két férfi és egy női csapatot tartott fenn. Az Egyesület országos vezetéséhez is nagy mértékben járult hozzá a detroiti 36.-ik fiók. Tagjainak köréből került ki Révész Kálmán központi titkár 17 évvel ezelőtt. Lukács István négy Ízben volt konvenciós delegátus, 1931, 1935, 1939 és 1943-ban. 1939-ben a konvenció beválasztotta az Ellenőrző Bizottságba és 1943-ban újra megválasztotta, de a következő évben, amikor kerületi szervezői megbízatást vállalt lemondott e tisztségről. Marczis József, a jubileumi ünnep másik kitüntettje, tiz éven keresztül volt az Ellenőrző Bizottság tagja. Macker Gyulát az 1939 évi konvenció választotta meg Igazgatónak s utóbb alelnöke, majd igazgatósági elnöke lett Egyesületünknek. Papp Gáspár az 1947 évi konvenció óta tagja az Ellenőrző Bizottságnak. Hasonlóképen kiemelkedik a 36.-ik fiók háborús rekordjával. 256 férfi és 2 női tagja teljesített katonai szolszolgálatot s közülök kilencen adták életüket a hazáért. 45 éves múltjához híven folytatja a 36.-ik fiók irányításának felelős munkáját a mai tisztikar, melynek tagjai a következők: Ifj. Bartus János elnök, Perlaki Ferenc, alelnök, Lukács István kerületi szervező, Marczis József ellenőr, Heck József jegyző, Bartus Jánosné, Derner János és Vasas Lajos, számvizsgálók és Józsa István, beteglátogató. * * * E helyütt soroljuk fel az ünnepségen bemutatott vendégeket is. A vidéki vendégek közül bemutatásra került a Flint, Mich.-i 214.-ik fiók hat tagú küldöttsége Mazik Lajos elnök és Varga György ügykezelő vezetésé- Bével, valamint Kerekes Gyula, a Toledo, O.-i 27.-ik fiók ügykezelője. Jókívánságaikat fejezték ki a jubiláló fióknak továbbá Bone Károly a Magyar Református Egyház részéről, Sarkadi János, a Szt. János g.k. egyház részéről, Pásztor Dávid a Woodmen of the World 189.-ik osztálya részéről, Tarr Mihály az Erdélyi Magyar Szövetség részéről, Szabó József kerületi szervező a 443,ik fiók részéről, Nyíri László elnök és Gyiraszin János ügykezelő az 500.ik fiók részéről, Mrs. Lucas Jolán volt ügykezelő a 429.-ik fiók részéről, Laytos György az 511-ik fiók ügykezelője, Somogyvári Géza a Bridgeporti Szövetség igazgatója, aki egyben !a Verhovay Klub jókívánságait is tolmácsolta, Kolos Béla, a Detroiti Újság, Kis Dongó és Magyar Bányászlap szerkesztője. Már későn került: sor a Detroiti Magyarság képviselőjének bemutatására. Macker Gyula alelnök ugyancsak bemutatta a jubileumi bizottság tagjait: Perlaki Ferenc és Papp Gáspár, a fogadó bizottság tagjai, Heck József és Szegi József jegyszedők, Tóth István és Lukács Ilona jegyárusítók, Heck József, Papp Gáspár, Szegi József, Lászlóczky József és Dicső Zoltán lunch-jegy árusítók, valamint a szakácsnők: Lukács Istvánná, Perlaki Ferencné, Ferkó Istvánná, Gross Amália, Józsa Istvánná, Nellinger Andrásné, Tóth Bálintné, Vasas Lajosné, Horváth Elekné és végül a felszolgálók: Bartus Jánosné, Geréb Istvánná, Tóth Jánosné, Csonka Viola, Lukács Margit, Szabó Mária, Kish Margit, Kish Erzsébet, Élő Piroska, Marton Aranka, és Marton M nry! Ann. Ezekkel egészítjük ki beszámolónkat a 36.-ik fiók 45 éves jubileumáról, mely sokáig emlékezetes marad mindazok számára, akik e szép ünnepségen résztvettek. Ütközetben eltűnt Duruttya József, a Weirton, W. Va.-i 349-ik fiók ügykezelője, tudósit bennünket arról, hogy Lassan A. Pál szülei értesítést kaptak a hadvezetőségtől, mely szerint fiuk a koreai hadszíntéren 1950. december 2- ikán, ütközetben eltűnt. Azóta az aggódó szülők hirt nem kaptak szeretett fiukról, de ez ad| reményt arra, hogy Lassan A. Pált, akinek egész családja tagja Egyesületünknek, meg fogják találni egy felszabadított fogolytáborban, mint sok más amerikai hős katonát, aki hadifogságba került. Kérjük a Mindenhatót, hogy e reményünket váltsa valóra az aggódó szülők örömére. Az utóbbi időben a tagszerzés kérdése volt a felszínen legtöbbször. Cikkeinkben, leveleinkben, tárgyalásainkban és Igazgatóságunk munkaprogramjában ezen volt a főhangsuly. Vannak, akik talán úgy érzik, hogy ennek a ténykedésnek kihangsulyozása — egyoldalú volt, mert, mint egyesek meg is írták, a tagmegtartás egyenlő fontossággal bir a tagszerzéssel. Volt azonban komoly oka annak, hogy a hangsúly, látszólag, a tagszerzésre került. Öszszehasonlitó számítások alapján megállapítást nyert ugyanis az, hogy taglétszámunkhoz képest a törlések, extendbe helyezések és kötvénybeváltások száma nem nagyobb, mint a többi országos magyar biztositó egyesületben, sőt e tekintetben az amerikai biztosítókkal is egy szivonalon állunk. A kötvények bizonyos százaléka minden biztosítónál törlésre, extendbe vagy beváltásra kerül. Minél nagyobb a kötvénytulajdonosok száma, annál nagyobb annak arányában a törlések, extendbe helyezéseké és beváltások száma is. Ha tehát törlési arányunk nem magasabb az országos átlagnál, akkor e téren különös aggodalomra nincs ok. Ugyanakkor az összehasonlító számítások megmutatták azt is, hogy mig törlési arányunk nem magasabb a többiekénél, a taglétszámunkhoz képest a tagszerzési eredmények alatta maradtak a többi intézmények és vállalatok által elért eredményeknek. Tehát már itt meg lehetett állapítani azt, hogy a baj gyökre a tagszerzési munka lanyhaságában van és ha haladni akarunk, ezen kell segítenünk, mert a normálisnak tekinthető törlések és beváltások valamint halálesetek általi elkerülhetetlen veszteségeket csak erélyesebb és eredményesebb tagszerzési munkával lehet pótolni. ' TÖRÖLT TAGOK — UJ TAGOK Ez azonban nem jelenti azt, hogy a törléseket, extendbe helyezéseket és kötvénybeváltásokat nem vesszük figyelembe s azok megelőzése érdekében nem teszünk semmit. Hónapról-hónapra gondosan tanulmányozzuk az egyes fiókok veszteség kimutatásait és az ezek helyrehozatalára irányuló visszahelyezési eredményeket, így is megtörténik, hogy a törlések vagy extendbe helyezések egyes hónapokban aránytalanul felszöknek, amire jó, bár keserű példát találhattunk májusi lapszámunkban, hol az extendbe helyezettek márciusi listáján 234 és a törölt tagok listáján 153 tag szerepelt. Ennek a szinte példátlanul magas veszteséglistának ellensúlyozására ugyanabban a hónapban csak 117 visszahelyezés szolgált, tehát a tiszta veszteség 270 tag volt. Március havában a tagszerszerzési eredmények tovább emelkedtek: 247 tagot vettünk fel $223,500. biztosításra, világos azonban, hogy márciust mégis veszteséggel zártuk a törlések és extendbe helyezések tulmagas száma miatt. Az is világos, hogy ha 500 uj tagot vettünk volna fel, aminthogy oda is el kell érnünk, akkor még ez a magas veszteség sem vetett volna vissza bennünket, bár akkor is aggodalommal kell nézni a törlések felszökkenésére, mert az ebben az esetben már nem volt arányban Egyesületünk taglétszámával. A vigasztaló körülmény az, hogy a törlések és extendbe helyezések nem jelentenek helyrehozhatatlan veszteséget. Erélyes visszahelyezési tevékenység révén vissza lehet hoz-; ni a töröltek és extendbe h£r>. lyezettek tekintélyes részét s ha ez megtörténik, amint hogy meg kell történnie, a veszte-1 ség ismét leszáll a normális színvonalra. NEM NÉZZÜK TÉTLENÜL Ha gondosan tanulmányozzuk a veszteség listát, akkor rögtön látjuk azt, hogy a törlések és extendbe helyezések felszökkenését mindösze három-négy fióknál bekövetkezett szokatlanul nagy számú kiesések okozták. A többi fióknál is fordulnak elő törlések) és extendbe helyezések, de ezeknél e veszteségek száma nem aránytalanul magas. A baj tehát e három-négy fióknál van, ahol a veszteséglista hirtelen felszökkent. Már most a világért ne higyje senki, hogy a veszteségeknek e helyeidként váratlanul megmutatkozó felszökkenését tétlenül nézzük. Egy percig sem nézzük tétlenül az Egyesület verejtékes munkával megszerzett kincsének, a tagságának, eltékozlását. A nehézséget részben az okozza, hogy nálunk nincs és nem is lehet meg az az állandó, közvetlen személyes felügyelet, mely alatt például a biztositó társaságok ügynökei állanak, kiknek működését állandóan figyeli és ellenőrzi a mindenkor helyben lévő szuperintendens és district manager. Ily felügyelet mellett meg lehet előzni a bajt, de ennek hijján megelőzésre nincs mód. (Folytatás a 14-ik oldalon)
