Verhovayak Lapja, 1949 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1949-06-01 / 6. szám

4-IK OLDAL Verhovayak Lapja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass'n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 435—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: CÖurt. 3454 or 3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: '' United States and Canada ........................................... $1.00 a year Foreign Countries ......................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. MEGHALT LABBANCZ GYÖRGY ’ A DARBYI AGGMENHÁZ BAN Hosszú, keresztényi megadás­sal viselt betegség után április 27-ikén elhunyt Labbancz György, a Franklin, N.J.- 9-ik fiók tagja, a Darby, Pa.-i “Lit­tle Flower Institute” aggmen­­házban, ahol tizenegy évet töl­tött el, mint egyesületünk gon­dozottja. 1938 április 12-ikén lépett be az aggmenházba és 66 esztendős volt, amikor el­hunyt. A keleti Verhovay fiókok tagjai közül sokan ismerték a kedves öreg Labbancz bácsit, akit az aggmenházban élő töb­bi Verhovay tagtársakkal együtt nem egyszer látogattak meg ajándékaikkal a karácso-KITÜNTETETT ÜNNEPELTE —• Magyar József és Szőke betlehemi igazgató adta át nyi és húsvéti ünnepek alkal­mával. Akik ismerték, tudják, hogy milyen hálás szeretettel viseltetett egyesülete iránt, mely öreg napjaira menedék­helyet biztosított számára, ahol megértő baj társak körében, a kedves nővérek szerető gondo­zása mellett, békében, nyuga­lomban élhette le élete hátra­lévő éveit. A jó öreg Labbancz bácsi hazatért. De emlékét szeretet­tel fogják megőrizni a szivük­ben azok a Verhovay tagtár­sak, akik testvéri kötelességük­nek érzik azt, hogy öreg tag­jainkról gondoskodjunk. Nyu­godjék békével! TISZTVISELŐIT A 216.-IK FIÓK János kitüntetését Lang István fényes ünnepély keretében. — Úgy a magyar újságok, mint a helybeli amerikai napilapok rendkívüli sikerként méltatták Rzt a díszvacsorát, melyet a Northampton, Pa.-i 216-ik fiók rendezett Magyar József, volt fiók elnök, és Szőke János, volt ügykezelő, tiszteletére áp­rilis 30-ikán a Magyar Ház nagytermében. A két volt tiszt­viselőt több mint 15 éven át folytatott eredményes munká­jukért egyesületünk igazgató­sága a Verhovay “Elismert” címmel és az azzal járó ezüst éremmel és díszoklevéllel tün­tette ki s a kitüntetéseket az Igazgatóság nevében Lang Ist­ván betlehemi igazgató adta át ez alkalommal az ünnepei­teknek. Ami különösen figyelemre méltó, az, hogy ennek az ün­nepségnek a lerendezésében a nőegylet tagjaival együtt oroszlán részt kértek a fiók kuglizó csapatai, akiknek fá­radhatatlan munkája a legna­gyobb elismerést váltotta ki. Velük együtt dolgoztak Lő­rincz Györgyné, Tóth István­ná. Lutte Elemérné, Subits Jó­­zsefné, Rockas Ferenc, Janny István, Horváth György és má­sok. Knopf Ferenc, a férficsa­pat kapitánya volt a bizottság elnöke és Mrs. Mary Fritsch, a női csapat tagja, a társel­nök. Az asztali áldást Ft. Kovács Lajos, a Magyarok Nagyasszo­nya r.k. hitközség káplánja mondotta. Subits József kerü­leti szervező töltötte be az ál­domásmesteri tisztséget. Az ünnepeiteket a legnagyobb el­ismerés hangján köszöntötte fel George M. Berg, Northamp­ton polgármestere, aki rámu­tatott arra, hogy a testvérse­­gitő egyesületek működésére nagy szükség van, mert ezeken keresztül képes a tagság ere­je legjavával szolgálni az Is­tent, a hazát és a társadal­mat. Lang István igazgató, aki Tóth Péter fiók-elnökkel és 7 más taggal együtt jött el Bet­lehemből az ünnepségre, mé-Viszontlátás 46 év után Három asszony szerepel eb­ben e történetben. Mindhár­man a Veszprém megyei Lo­­vászpatonán születtek 1882- ben s ott töltötték el együtt gyermekkorukat. A gyermek­kori barátságot felnőtt koruk­ban is megtartották, mig csak úgy nem látszott, hogy az amerikai kivándorlás örökre elválasztja őket, mert Puskás Sándorné — a New Brunswick, N.J.-i 52-ik fiók elnökének a felesége — 1902-ben utazott ki, Kollár Ferencné pedig 1905- ben, mig özv. Palotay József­­né 1910-ben vette kezébe a vándorbotot. Kollárné New Yorkban tele­pedett le és igy Puskás Sán­­dornéval évente többször ta­lálkoztak, azonban Palontai­­néről nem sikerült megtudni­­ok. hogy hová került. Az hogy a három gyermek­kori barátnő végül is újra ta­lálkozott, az 1947 évi Verhovay konvenciónak köszönhető. Pus­kás Sándor, a 2-ik kerület de­legátusa, elhozta magával a feleségét vendégnek a konven­cióra. Csonka János, a harma­dik kerület delegátusa Steel­­ton, Pa.-ból szintén magával hozta a feleségét. A 13 napos konvención a vendégeknek bő­ven nyilt alkalmuk megismer­kedni s magyar szokás szerint hamarosan elkérdezgették egy­mástól, hogy ki hova való az óhazában. így tett Csonkáné is, aki megkérdezte Puskásnét, hogy melyik faluból jött Amerikába és amikor meghallotta,' hogy Lovászpatonáról, rögtön emlí­tette, hogy a szomszédjukban lakik egy család, hol az édes­anya, akinek neve Boka Fáni. szintén Lovászpatonáról való. Puskásné meglepetve kiáltott fel: “Hiszen ő az én gyermek­kori barátnőm!” — és meg­kérte Csonkánét, hogy adja át neki a cimét és telefonszámát, amikor ismét találkozik vele. A konvenció végeztével Pus­kásék és Csonkáék is vonatra ültek. Még le sem mosták a pittsburghi füstöt Puskásék. mikor már szólt a telefon. Bo­ka Fáni beszélt Steelton. Pa.­­ból. A telefonhívást beszélge­lyen szántó beszédben méltat­ta a volt tisztviselők több mint másfél évtizedes egyletépitő munkáját és átadta nekik az Igazgatóság kitüntetését, me­lyet az ünnepeltek megható­­dottan vettek át. , Tóth Péter, a 98-ik fiók el­nöke, Beitel János, az allen­­towni 90-ik fiók ügykezelője, és mások köszöntötték fel még a kitüntetett tagtársakat. Be­szédek közben Teklits József, ki nemrég érkezett ki Magyar­­országból itt élő nejéhez s ki áprilisban lett feleségével együtt a 216-ik fiók tagja, ma­gyar dalokat adott elő mély érzéssel és nagy sikerrel. Udvariék házassági évfordulója — Esküvőjük 40-ik évforduló­ját ünnepelték Udvari Lajos és neje, a Cairnbrook, Pa.-i 517-ik fiók ügykezelője. — Az ország minden részéből- Cairnbrook, Pa.-i otthonukba érkező ajándékok, üdvözlő le­velek és táviratok különösen boldoggá tették április 18-ikát Udvari Lajos és neje, az 517-ik fiók ügykezelője számára, kik e napon ünnepelték meg há­zasságuk negyvenedik évfordu­lóját. Boldog negyven esztendő áll Udvariék mögött, akik büszkén tekintenek ezeknek az éveknek legszebb gyümölcsei­re, hat gyermekükre, nyolc unokájukra, akik vejükkel és három menyükkel együtt pél­dás szeretettel ragaszkodnak hozzájuk. Az ünnepi alkalomra tucat­jával érkeztek a szebbnél szebb ajándékok és jókívánságok Ohioból, Newark. N.J.-ből, Be­­yon, N.Y.-ból, Elizabeth, N.J.­­ből, Bridgeport, Conn.-ból és Kanadából. Udvariék ezúton fejezik ki hálás köszönetüket mindazoknak, akik 40-ik há­zassági évfordulójuk alkalmá­val szeretetük bizonyságaival megemlékeztek róluk. Egyesü­letünk tagjai, akik évek hosszú sora óta figyelik azt az érté­kes egyletépitő munkát, me­lyet Udvari Lajosné az 517-ik fiók ügykezelésében végez, ez­úton gratulálnak a jubiláló há­zaspárnak és kívánják, hogy gyermekeik és unokáik szerete­­tét és jóbarátaik ragaszkodá­sát még számos esztendőn ke­resztül élvezhessék boldogság­ban, erőben és jó egészségben. 1949. junius 1. tés követte, majd pedig talál­kozás, amikor Puskásné és Kol­lárné ellátogattak múlt év au­gusztusában Steeltonba, ahol három felejthetetlen napot töl­töttek el egymással, majd pe­dig azzal búcsúztak, hogy az idén New Brunswickban fog­nak találkozni. így hozta ösz­­sze a Verhovay konvenció 46 esztendő után a gyermekkori barátnőket, akiket a kivándorló magyarok viszontagságos sor­­sa elsodort egymástól . . . A vacsora után tánc követ­kezett. melyen a zenét a Phil­­lipsburghi Pócs János zeneka­ra szolgáltatta. Az ünnepeitekről és szóno­kokról az Allentown Morning Call napilap csoportképet is közölt, melynek másolatát an­gol lapunkban mutatjuk be ol­vasóinknak. Köszönetét mondunk a 216- ik fióknak és a kuglizó csapa­tok lelkes tagjainak azért, hogy két érdemes tisztviselő­jük tiszteletére üy szép ünnep­séget rendeztek. Az ünnepei­teknek, Magyar Józsefnek és Szőke Jánosnak, pedig gratu­lálunk és legjobb kívánságain­kat küldjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom