Verhovayak Lapja, 1949 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1949-09-07 / 9. szám
12-IX OLDAL Verhovayak Lapja 1949. szeptember 7. ÖZVEGYE ÉS ÁRVÁI SORSÁBAN MUTATKOZIK MEG A FÉRFI ÉRTÉKE KIMUTATÁS A KÖTVÉNYEKRŐL MEMBERSHIP STATEMENT — Nem temetkezésre, hanem Nagyon kevesen tudják, hogy mennyi tragédiának oka ez a két szó: “Nincs életbiztositás.” Ezzel kapcsolatban állapította meg az egyik középnyugati állam bírája a következőket: “Valahányszor egy-egy asszony özvegyi segélyért folyamodik, az indokolás mindég ugyanez: az urának egyáltalán nem volt életbiztosítása, vagy csak nagyon kevés volt.” Kijelentését az alábbi adatokkal igazolja: “A legutóbbi időszak folyamán benyújtott 111 segélykérvény aláírói - között 43 jelentette, hogy férjének nem volt biztosítása, — 11 volt olyan, aki ezer és kétezer dollár közötti összeget kapott férje biztosítása után, tíznek fizetett a férje biztosítása két és háromezer dollár közötti összeget s csak 18 volt olyan, akinek férje biztosítása után háromezer dollárnál több jutott. Viszont 29 özvegynek a férje ezer dollárnál alacsonyabb összegű biztosítást adott.” “A benyújtott segélykérvényekből kitűnt az is, hogy sok esetben még nagyobb összegű biztosítás sem mentette meg az özvegyet attól, hogy községéiért kelljen folyamodnia, különösen amikor az özvegyen maradt asszony házát adósság terheli.” Az adatokhoz ezt a tanulságot fűzi a biró: “Ha minden férj és apa el tudná képzelni, hogy milyen is az, amikor a felesége és gyermekei közsegélyért kell hogy folyamodjanak, akkor megfelelőképen gondoskodna róluk — bármilyen áldozatokba kerüljön is.” A bírónak igaza van. Sajnos, a legtöbb férj és apa nem tudja beleképzelni magát abba a helyzetbe, mely halála esetén özvegyének és gyermekeinek jutna osztályrészül. Sőt, mi tűrés-tagadás, a legtöbb férj és apa még azt sem tudja elképzelni, hogy ő idő előtt — meg Is halhat. Ami pedig az áldozatokat illeti, arra nézve bizony meg kell mondani, hogy igen sokan akadnak, akik inkább ez életbiztosításukat áldozzák fel, minthogy annak megtartása érdekében lemondjanak valamiről, amit ők maguk már most élvezhetnek. Igaz, hogy az emberek legnagyob brésze ma már tisztában van az életbiztositás fontosságával. Valamennyi biztosítást minden családfő igyekszik megtartani, még akkor is, ha szorul a kapca, főként azért, hogy f‘legyen majd miből eltemetni . . .” Mintha az özvegyen segítve volna azzal, hogy van miből eltemetni az urát! A biztosításra elsősor-ÉLETRE kell a biztosítás. — ban nem temetés, hanem megélhetés céljából van szükség. Mi nem temetkezési biztosítást adunk, hanem élet-biztositást — mely kenyeret, otthont, életet biztosit az özvegynek és az árváknak. Furcsa férji szeretet az, mely a feleségnek, azután hogy 20-25 éven át csak a férjének élt és dolgozott, csak annyit hagy, hogy abból őt lehessen “tiszteségesen eltemetni.” Nem egyszer hallottuk idősebb magyarok ajkáról: “Nem jó az asszonyra túlsók biztosítást hagyni!” Ugyan miért nem? Talán azért jobb neki kevesebbet hagyni, hogy aztán elmehessen közsegélyért koldulni? Ez az az emberi méltóság és jólét, amit a magyar ember szán a feleségének és özvegyének? A testvérsegitő egyesületek egyik legrégibb, és ma is legfontosabb feladata az, hogy a kiskeresetű emberek hozzátartozóit megmentse attól, hogy közsc-gélyen kelljen tengődniük. Az amerikai hatóságok azért néztek kezdettől fogva jóakarattal a bevándoroltak egyleteinek megalakulására és azért nézik ma is a legnagyobb elismeréssel fejlődésüket, mert tudják, hogy az egyletek nélkül tízszer annyi elhalt bevándorolt hozzátartozóit kellett volna az országnak eltartani. Óriási terhet vettek le az országról és felmérhetetlen értékű nemzetépitő munkát végeztek a bevándoroltak egyletei azzal, hogy honfitársaikat meggyőzték az életbiztositás szükségességéről. S mint a fentebb idézet biró kijelentése mutatja, ez a feladat még mindég fennáll. Amikor 111 közsegélyért folyamodó özvegy közül 43-nak a férje semmi biztosítást nem hagyott hátra és 29-nek férje kevesebb mint ezer dollárt, akkor világos. hogy a férji és apai lelkiismeret ébresztésének még igen nagy tere van. Különösen ma, amikor az immár állandósult drágaság miatt minden kenyérkereső nagyobb -bérre tart igényt, de bizony kevesen vannak, akik arra gondolnak, hogy ugyanezen a címen az özvegyeik és árváik szintén nagyobb összegű biztosításra kell hogy igényt tartsanak. S igy egyesületünknek ma is j ez a hivatása, mint régen: ébresztgetni a könnyelműség nemtörődömségében alvó lelkiismereteket. Ráébreszteni a családfőket arra, hogy feleségük és gyermekeik életével játszanak, amikor megelégszenek ! azzal, hogy csak temetkezési biztosításuk legyen. Ráébreszj teni őket arra, hogy az életbiz- ! FELNŐTT OSZTÁLY — SENIOR ORDER April May June 1949 1949 1949 Active Membership — End Prev. Month Fizető Tagság Előző Hó Végén ......................... Increase — Present Month 45,478 45,447 45,459 Növekedés — Jelen Hónapban ........................197 218 200 Total — összesen ..........................................45,675 45,665 45,659 Decrease — Present Month Csökkenés — Jelen Hónapban ....................22S 206 219 Total Active Membership Fizető Tagok Száma ..............................................45,447 45,459 45,440 Paid-Up — Kifizetett Kötv.....................................518 526 523 Extended — Extended Kötv. .............................1,475 1,452 1,439 TOTAL SENIOR MEMBERSHIP FELNŐTT OSZTÁLY TAGLÉTSZÁMA 47,44«47,437 47,407 JUVENILE ORDER — GYERMEKOSZTÁLY Active Membership — End Prev. Month Fizető Tagság Előző Hó Végén 13.158 13,131 13,098 Increase — Present Month Növekedés E Hónapban ...................... 107 117 113 Total — összesen ..................................................13,265 13,248 13,211 Decrease — Present Month Csökkenés E Hónapban .......................................134 150 145 Total Active Membership Fizető Tagok Száma ..................... 13,131 13,098 13,066 Paid-Up — Kifizetett Kötv...................................18 18 18 Extended — Extended Kötv..................................134 136 151 TOTAL JUVENILE MEMBERSHIP GYERMEKOSZTÁLY TAGLÉTSZÁMA 13,283 13,252 13,235 GRAND TOTAL — ÖSSZTAGLÉTSZÁM 60,723 60,689 60.642 SZABÓ JÁNOS, KözpontiSzámvevő. Aggkori Nyugdíjból Nem Lehet Megélni! (Folytatás a 11-ik oldalról) ség lesz ezután is. Aki tehát önmagát és családját nem akarja vakon belevezetni a bizonytalan jövőbe, az bölcsen teszi, ha a várható Social Security kedvezmények mellé odaépiti azt a szilárd támaszt, melynek megteremtésére az egyetlen biztos utat az életbiztositás. nyújtja. tositás lehetőséget ad nekik arra, hogy életet adjanak özvegyeiknek és árváiknak, s mert ez a lehetőség megvan, kötelességük vele élni — még áldozatok árán is. Megéri az áldozatokat. Mert nyugodt lelkiismerettel sírjába csak az szállhat, aki abban a tudatban hunyja le a szemét, hogy tőle telhetőleg mindent elkövetett szeretteinek az életéért. Aki nem e tudatban hunyja le szemeit, annak' hiába van “tisztességes temetése . . .” Özvegyének könnyes megaláztatást. gyermekeinek nyomorúsága meghazudtolja a sírján diszlő koszorúkat. Senkisem tehet az övéiért többet, mint amennyire erőt, tehetséget és alkalmat adott neki a sors. De annyit meg kell tennie, ha azt akarja, hogy róla úgy emlékezzen meg a társadalom, hogy — ember volt a javából. Ne legyen köztünk, amerikai magyarok között, egy sem, akinek özvegye és gyermekei egykoron közsegélyen kell, hogy tengődjenek azért, mert vagy egyáltalán nem volt biztosítás, vagy — csak nagyon kevés volt. Mindegyik Gyermekük Kitüntetéssel Vizsgázott Nt. Papp János László ev. lelkésznek, a buffalói 121-ik fiók ügykezelőjének, és nejének, oly büszkeség és öröm jutott osztályrészül a gyermekeikben, melyhez szívből gratulálhat nekik minden magyar szülő. A négy gyermek páratlan iskolai teljesítményeiről julius elején a buffaloi napilapok is részletesen beszámoltak. E cikkekből kitűnik, hogy Nt. Pappék mind a négy gyermeke az elemi iskola első osztályától kezdve mindvégig kivétel nélkül minden évben kitüntetéssel vizsgázott le. Papp Ildikó, aki 20 esztendős, a Wellesley College ösztöndíjas tanulója, ahol szintén szinjeles bizonyítványokat szerzett belépése óta. Húga, Emőke, aki 18 éves, júniusban végezte a buffaloi szemináriumot mint az osztály négy legjobb tanulóinak egyike. Három ösztöndíjat ajánlottak fel neki és ezek közül a $850 összegű, a Smith College-ba szóló ösztöndíjat választotta. A 10 esztendős Zsolt a Nichols iskolának két esztendő óta ösztöndíjas tanulója. Osztályának elnöke volt és eddig is minden iskolai évét kitüntetéssel végezte. Evangélikus lelkésznek készül. A legfiatalabb, a 7 esztendős Éva, csak azért nem nyert még ösztöndíjat, mert még nem jár középiskolába. Majd ha odaér, bizonnyára ő is követni fogja testvérei példáját, mert még eddig egyetlen bizonyítványában sem lehetett mást látni, csak csupa “A” osztályzatot. Nemcsak a szülők lehetnek büszkék gyermekeikre, hanem a Verhovay tagság is, mert hiszen a 121-ik fiók ügykezelőjének mindegyik gyermeke tagja egyesületünknek. Szívből gratulálunk nekik gyermekeikben lelt nagy boldogságukhoz és kívánjuk, hogy az iskolai sikereket egykoron az életben elnyerendő babérok kövessék. BUY U. S. SAVINGS BONDS
