Verhovayak Lapja, 1948 (31. évfolyam, 9. szám)
1948-05-05 / 9. szám
4-IK OLDAL Verhovayak Lapja VerhovayakJbpja Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave.__________Detroit 17, Mich. PUBLISHED SEMI-MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOM AN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 436—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 34S4 or 3455 All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—^442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CIMVÁLTOZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION CÍMÉRE KÜLDENDŐ: 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada ..................................................... $1.00 a year Foreign Countries ..................................................................... $1.50 a year Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. A gyors és pontos betegsegélyzésről — Tartsuk Be Az Előírásokat, Hogy Egyesületünk Késedelem És Fennakadás Nélkül Fizethesse Ki A Betegsegélyeket Az Arra Jogosult Tagtársaknak. — Az Igazgatóság minden egyes gyűlése alkalmával sok időt vesznek el azok a felebbezések, melyekben egyes tagtársaink a központi hivatalnak betegsegélyt megtagadó intézkedése ellen tiltakoznak. Azonban, aki figyelmesen olvassa az Igazgatóság gyűlésének jegyzőkönyvét, az láthatja, hogy az Igazgatóság rendesen jóváhagyja a központi hivatal intézkedését azon egyszerű oknál fogva, mert az teljesen öszhangban van az alapszabályok előírásaival. Már ebből is kitűnik az, hogy e tagtársaink nem azért felebbeztek az Igazgatósághoz, mert a központi hivatal, akár tévedésből, akár nem, igazságtalanul járt el velük szemig, hanem azért, mert nem ismernc~a betegsegélyzés' feltételeit. B most, tisztában kell lennünk azzal, hogy egy felebbezésnek csak akkor van jogi alapja, ha a felebbező arra tud hivatkozni, hogy a központi hivatal tévedett, vagy helytelenül járt el. Ha a központi hivatal minden tekintetben az előírások értelmében járt el, akkor felebbezésnek helye nincs, mert az, hogy valaki elégedetlen egy törvényes intézkedéssel, még nem ad jogi alapot az intézkedés megfelebbezésére. Már pedig a felebbezések legnagyobb részénél csak erről van szó. A Szerződés Ismerete Senkisem ir alá egy szerződést anélkül, hogy azt az első betűtől az utolsóig gondosan át ne olvasná. Kivételt talán egyedül ja biztositási szerződések (kötvények) képeznek, melyeket még ma is"igén sokan olvastalanul tesznek el a fiókjukba. Ez persze nagy hiba és a következmények sokszor végtelenül kellemetlenek. Ha mindenki gondosan átolvasná “a kötvényét és az ahhoz csatolt okmányokat, akkor sok félreértéstől, csalódástól kimélné meg magát és ugyanakkor mindenféle vitának, felebbezésnek és perlekedésnék is az elejét venné. A Verhovay Segély Egylet betegsegélyző osztályának tagsági igazolványa egy néhány nyomtatott soros okmány, melyet az életbiztositási kötvényhez csatolunk. Ennek az okmánynak szövege nem irja le a betegsegélyzés feltételeit, csak a tag nevét, kötvénye számát és a betegsegélyzésre fizetendő havidijak öszszegét jelzi azzal, hogy az illető “a Verhovay Segély Egylet betegsegélyző osztályának a tagja a Verhovay Segély Egylet Alkotmánya, Alapszabályai, és előírásai értelmében.” Más szóval, ami a betegsegélyzés feltételeit illeti, erre nézve az Egyesület által kiadott szerződés szövege egyszerűen az Egyesület alapszabályaira hivatkozik, mint amelyek tartalmazzák mindazokat az előirásokat, feltételeket, kedvezményeket és szabályokat, melyek úgy a tagra, mint az Egyesületre kötelezőleg érvényesek. Ez igy is van rendjén, mert magában az életbiztositási kötvényben is megtaláljuk az Általános Feltételek első pontjában azt, hogy “a felvételi kérelem, az orvosi vizsgálati iv, a tagsági igazolvány, annak mellékletei vagy módosításai és az egylet szabadalom-levele, vagy bejegyeztetésének cikkelyei és mindenkori alapszabályai képezik az egylet és a tag közt kötött szerződést. Az egylet alapszabályainak, szabadalom-levelének, vagy bejegyeztetési cikkelyeinek minden módosítása, változása és kiegészítése ... a tagot és kedvezményezetteit úgy kötik mintha az már a felvételi kérelem áláirása és a tagsági igazolvány átvétele előtt érvényben lett volna.” 1948. május 5. Sőt, ez az általános feltétel nemcsak a kötvényeken szerepel, hanem már a felvételi iveken is, ahol a jelentkező a saját aláírásával jelzi és ismeri el, hogy ennek aláveti magát. Mindezekből magától értetődően folyik, hogy a betegsegélyző osztálynak a tagja nem ismeri a kötvényét, ha az alapszabályoknak a betegsegélyzésre vonatkozó részeit nem olvasta át figyelmesen és gondosan. Sőt, a betegsegélyző osztály tagjának nem elég elolvasnia az alapszabályok idevonatkozó szakaszait akkor, mikor az Egyesületbe belép, hanem figyelemmel kell kisérnie a konvenciók által eszközölt alapszabály-módosításokat is, mert a szerződés szövege világosan és félreérthetetlenül a mindenkori alapszabályoktól teszi függővé a betegsegélyzést. Ebből az is következik, hogy egy uj tag nem kapta meg a teljes kötvényét, ha az ügykezelő a kötvénnyel együtt nem adott neki egy alapszabály könyvecskét is. Ez kötelessége az ügykezelőnek. Ha mégis elfeledkezne róla, akkor az uj tagnak érdeke, hogy erre felhívja a figyelmét s az uj tag nem igen feledkezhetik meg róla, mert hiszen úgy az életbiztositási, mint a betegsegélyzési kötvényben számos hivatkozás van az alapszabályokra. Biztosításának feltételeivel tehát a tag csak akkor lehet teljesen tisztában, ha az alapszabályokkal is alaposan megismerkedik. Az Egyesület természetesen akkor is teljesíti a kötelességét, ha a tag nem olvasta el az alapszabályokat. De a tag csak akkor lesz tisztában a feltételekkel és akkor tudja biztosan, hogy miként kell eljárnia — különösen betegsegélyzési ügyekben — ha tisztában van szerződésének az alapszabályokban foglalt feltételeivel. Ha ezekkel tisztában van, akkor el tudja kerülni az oly tévedéseket, melyek aztán fennakadásokra vezetnek, s ugyanakkor meg tudja Ítélni azt, hogy a központi hivatal helyesen és alapszabályszerűen járt-e el az ő esetében. Jogi értelemben a központi hivatal intézkedése elleni felebbezésnek csak akkor van helye, ha a tag az alapszabályok intézkedéseire hivatkozva bizonyítani tudja, hogy a központi hivatal helytelenül járt el. Ha az alapszabályokból az tűnik ki, hogy a központi hivatal helyesen járt el, akkor a tagnak nyilván nincs igaza, a felebbezésnek nincs helye s ily esetben hiábavaló dolog abban reménykedni, hogy majd az igazgatóság félreteszi a központi hivatal intézkedését, hogy a tag meg legyen elégedve. Persze, a központi hivatal intézkedésével elégedetlen tag akkor sem lesz megelégedve, ha az Igazgatóság letárgyalja a felebbezését és megerősíti a központi hivatal intézkedését. _ Ép azért úgy érezzük, hogy a tag is jobban járna, az Igazgatóságnak sem kellene terméketlen tárgyalásokkal eltöltenie drága idejét és a betegsegélyzés körüli indokolatlan és sokszor rosszakaratú vitáknak is teljesen elejét lehetne venni, ha a betegsegélyző osztálynak minden tagja elolvasná az alapszabályoknak a Betegsegélyzésről szóló III. fejezetét, a 35-ik cikkelytől a 40-ikig. Tíz rövid oldal elolvasása rengeteg bosszúságtól kimélné meg tagtársainkat és tengernyi időveszteségtől az Egyesületet. Bizony — megérné a fáradságot. Tagtársaink felviiágositására azonban az alábbiakban ismertetjük a betegsegélyzésnek azon fontosabb szabályait, melyek legtöbb ízben adnak okot félreértésre. Hangsúlyozzuk azonban, hogy ez az ismertetés nem teszi fölöslegessé az Alapszabályok fentebb megjelölt részeinek áttanulmányozását. Segélyezés a 8-ik Naptól A Verhovay betegsegélyzés első és alapvető szabálya az, hogy betegsegély a munkaképtelenség 8-ik napjától kezdődőleg fizethető. Egy hétig vagy annál rövidebb ideig tartó betegségért betegsegély nem jár. A munkaképtelenség első hetére soha semmiféle körülmények között nem fizethető betegsegély. Ez természetesen azt jelenti, hogy ha a betegsegélyző osztály tagja összesen 21 napig beteg, akkor 14 napra jár neki betegsegély. Ha pedig csak tiz napig munkaképtelen, akkor három napi betegsegélyre jogos. FELTÉVE persze, hogy a betegsegélyzésre vonatkozó feltételeket és szabályokat betartja. Mi A Betegség 8-ik Napja? Ez nem olyan ostoba kérdés, mint amilyennek látszik. Rendes körülmények között persze a válasz az volna, hogy a megbetegedéstől számított 8-ik nap. Sokan igy is fogják fel és ebből aztán rengeteg félreértés keletkezik. A betegsegélyre való jogosultság szempontjából a munkaképtelenség 8-ik napja attól függ, hogy mikor hozza a tag az Egyesület tudomására a megbetegedését. A betegsegélyzési szerződés alapszabályszerü feltételei értelmében ugyanis az Egyesület csakis azt a napot tekintheti a megbetegedés napjának, amelyen azt a* tag az ügykezelőnek bejelentette. (A más városban lakó tag levélbeli bejelentésénél az Egyesület a póstabélyeg keltét veszi a megbetegedés napjának.) A szerződés értelmében tehát a tag elfogadta azt a feltételt, mely szerint csak akkor követelhet betegségélyt a meg(Folytatása az 5-ik oldalon)
