Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1947-07-02 / 13. szám

4-IK OLDAL 1947. julius 2 Journal of the Verhovay Fraternal Insurance Ass’n. OFFICE OF PUBLICATION 7907 West Jefferson Ave. Detroit 17, Mich. PUBLISHED SEMI-MONTHLY BY THE Verhovay Fraternal Insurance Association Managing Editor: JOHN BENCZE, Főszerkesztő Editor: COLOMAN REVESZ, Szerkesztő Editor’s Office — Szerkesztőség: 436—442 FOURTH AVENUE PITTSBURGH 19, PA. Telephone: COurt 3454 or 3455 {i ■ _______________________ All articles and changes of address should be sent to the VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIATION 436—442 FOURTH AVENUE, PITTSBURGH 19, PA. MINDEN A LAPOT ÉRDEKLŐ KÖZLEMÉNY ÉS CÍMVÁLTO­ZÁS A VERHOVAY FRATERNAL INSURANCE ASSOCIA­TION címére küldendő: 436—442 fourth avenue, PITTSBURGH 19, PA. SUBSCRIPTION RATES: United States and Canada .............................................. $1.00 a year Foreign Countries ............................................................. $1.50 a year Advertising Department (Hirdetési iroda) Eastern Representative: FRANK A. BEACHER (SZŐGYI) Box 7, Woolsey Station, Long Island City 5, N. Y. Entered as Second Class Matter at the Post Office at Detroit, Michigan under the Act of March 3, 1879. NAGY FERENC NYILATKOZATA — A Lemondásra Kényszeritett Magyar Miniszterelnök Beszéde a Junius 17-iki Sajtókonferencián — •Egy évvel ezelőtt, mikor először jöttem Washing­­toiífja, a Magyar Nemzetgyűlés szabadon választott több­ségének vezére és a koaliciós kormánynak feje voltam. Azóta a többség Szovjet-Oroszország és a magyarországi kommunisták együttes nyomása alá került; legközelebbi munkatársaim közül többen fogságba kerültek, mig má­sok velem együtt száműzetésben vannak. Az oroszok ál­tal megszállott délkelet Európa egyetlen törvényesen vá­lasztott kormánya a totalitáriánus hatalmi törekvések­nek lett áldozata. A magyar koaliciós kormány — a yaltai egyezmény értelmében — általános képviseleti jellegű volt és rend­kívüli erőfeszítést fejtett ki a Szovjet Oroszországgal való baráti kapcsolat kifejlesztése érdekében. Miközben az .or­szág függetlenségének megőrzésére, a szabadság és de­mokrácia megteremtésére törekedett, főcélja az volt, hogy a háború és a fegyverszüneti időszak nehézségei által megviselt magyar nép békés fejlődését biztosítsa. Ko­moly reménységünk volt, hogy a békeszerződés érvénybe lépésével egy a nyugati demokrácia elveire épült politi­kai és gazdasági rendszer alakul ki. Ámbár pártom az 1946 novemberi választásokban nagy többséget nyert, koaliciós kormány fenntartása mellett döntöttünk és, tekintettel arra, hogy Magyaror­szág fennhatóságát a fegyverszüneti egyezmény korlá­tozta és az országot a vörös hadsereg megszállotta, ké­szek voltunk arra, hogy engedményeket tegyünk úgy a kisebbségnek, mint a szovjet kormánynak. Beismerem, hogy engedékeny voltam a kommunistákkal és a Szovjet Oroszországgal szemben, abban a reményben, hogy to­vábbi bajoktól igy megkímélhetem népemet, miközben fenntartottam azt az alapvető politikai összeállítást, me­lyet a választások eredményeztek. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy több esetben ellenállást is fejtettem ki, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy a legutóbbi puccsig a magyarországi politikai és gazdasági viszonyok lénye­gesen különböztek a Délkelet Európa többi elnyomott or­szágában uralkodó viszonyoktól. Helyzetünk azonban rendkívül nehéz volt. Az 1946 novemberében Romániában lefolyt irányított választások még jobban megszilárdították az oroszok helyzetét délkelet Európában és a Csehszlovákiával való együttműködésnek útját állotta az az irgalmatlan bánásmód, melyben a ma­gyar kisebbségeknek volt részük abban az országban. S igy elszigetelődtünk, annál is inkább, mert a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, a fegyverszüneti szerződés értelmé­ben a legfőbb hatóság, a valóságban orosz ügynökség volt. Amikor a külügyminiszterek a békeszerződés feltéte­leire nézve megegyezésre jutottak, akkor, annak méltány­talan súlyos kikötései és fogyatékosságai ellenére is, azt reméltük, hogy a Szerződés rövidesen életbe lép. Ez le­hetővé tette volna a törvényesen megválasztott többség-Verhovayak Lapja______________ A kerületi gyűlések jegyzőkönyvei (Folytatás a 2-ik oldalról) hónapban legalább 250 házhoz kell kimenni a havidijakat beszedni és igy az 50 centet el kell köl­teni utazásra. Nagy gyűlési képviselőknek Ti­­nich Ferenc és Matányi János, pótképviselőknek Kardalos Károly és id. Gyerkó Dénes lettek meg­választva. A kerületi gyűlés költ­ségei $10.-ban állapíttattak meg. Több tárgy nem lévén, elnök megköszöni a tagok megjelenését és 11 órakor a gyűlést bezárja. Kelt Chicago, 111., 1947. má­jus 14-ikén. T1NICH FERENC, elnök. SHAMEL GYÖRGY, jegyző. 12/B. KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 12/B. Kerület 1947. junius 14- ikén, a Duquesne, Pa.-i Magyar Görög Katolikus iskola nagyter- I mében, a 71-ik fiók rendes havi gyűlését követő gyűlésén. Jelen vannak A. Tóth János elnök, Kucik János ügykezelő, R. Szabó István ellenőr, Illés Mik­lós, Illés István, Lőrincz Gellért, Dancsó János, Szalai Ferenc, Szá­lai József, Szabó Antal, Szabó Péter, Rembeczki József, Koletár János, Czernai Gábor, Kukta Já­nos, Bozsik József, Tóth Miklós, Prekop János, Szakszón Miklós, Szakszón János, Farkas Károly, Szűcs Károly és Skoderbek Já­nos. 1. ) A. Tóth János elnök üd­vözli a megjelenteket, a gyűlést megnyitja és ismerteti a gyűlés fontosságát. Ez alkalommal vá­lasztja meg a 392 tagot számláló 71-ik fiók, mint a Verhovay Se­gély Egylet 12/B. Kerülete, kon­­venciós delegátusát, s tárgyalja le az alapszabály módosító javasla­tokat, hogy htározatainak megfe­lelő megbízatással lássa el a kon­vencióra kiküldendő képviselőjét. 2. ) Pártolt indítványra a gyű­lés kimondja, hogy a 12/B. Ke­rület delegátusa a legjobb belá­tása szerint cselekedjen a kon­vención. A gyűlés tudomásul ve­szi, hogy egy nagygyülési képvi­selő választására jogosult és egy­ben kinevez egy három tagból álló szavazat szedő és ellenőrző bizottságot, melynek tagjai Sza- Iay Ferenc, R. Szabó István és Illés István. 3. ) A bizottság megállapítja, hogy 23 szavazati joggal biró tag van jelen. Ezután az elnök el­rendeli a nagygyülési képviselő megválasztását. Titkos szavazat utján megejtett jelölésnél A. Tóth János elnök 11, Kucik Já­nek azt, hogy szabadabban haladjon céljainak megvalósí­tása felé: hogy megszilárdítsa a gazdasági és politikai éle­tünkben végrehajtott radikális reformokat és hogy Ma­gyarországot boldog, szabad, független emberek hazájává tegye. De reményeink nem váltak valóra. 1946 decemberében a kommunista irányítás alatt álló rendőrség egy a Ma­gyar demokrácia felboritását célzó állítólagos összeeskü­vést fedezett fel. Először a rendőrség oly bizonyítékokat és nyilatkozatokat mutatott fel, melyeknek hatása alatt be­leegyeztem a bűnügyi eljárás folytatásába. Most azon­ban, hogy nem lehet további kételyem a kommunisták és rendőrségük módszereire és céljaira nézve, kijelenthetem, hogy nem hiszek egy a demokratikus kormányzat ellen irányult összeesküvés létezésében. A vádlottak között le­hettek olyanok, akik fantasztikus és gyerekes dolgokat mondottak és írtak le, de a Kisgazdapárt vezérei és tag­sága nem esküdtek össze az ország ellen. Tekintettel arra, hogy a Békeszerződés aláírása és érvénybelépése küszöbön állott, arra kellett törekednem megint csak, hogy időt nyerjek és az 1947 márciusi párt­közi fegyverszünettel sikerült is megőrizni a választások elvi eredményét, a Nemzetgyűlés többségét. Azonban, a szovjet unió egyenes közbelépésére hiva­talomtól megfosztottak és a magyar népre uj kormányt kényszeritettek. Úgy a Magyarországban, mint délkelet Európa egyéb országaiban lefolyt események világosan mutatják, hogy a szovjet és a kommunisták nem méltányos és őszinte együttműködésre, hanem uralomra törekszenek. Nekik a koalíció csak eszköz arra, hogy a képviseleti kormányzat látszatát megőrizzék és Oroszország a feltétlen megadás­nál kevesebbet nem hajlandó barátságos magatartásnak tekinteni. Az orosz és kommunista konspiráció következtében Magyarország elvesztette függetlenségét. A magyar nép többé nem felelős rákényszeritett urainak szavaiért és tet­teiért. Bármit mondanának vagy tennének Magyarország nevében a mostani és esetleges ezutáni vezetői, a Magyar nép — szabadságától megfosztva — többé nem felelős. Tiltakozom az ellen a támadás ellen, melynek ha­zám áldozatul esett. Kérem a világ közvéleményét és a szabad kormányokat, hogy tegyenek megfelelő lépéseket a magyarok és délkelet Európa minden többi elnyomott népe szabadságának helyreállítása érdekében. Mint a törvényesen megválasztott többségnek vezére, aki orosz kommunista konspiráció révén veszítettem el hivatalomat, Magyarország ügyének letéteményese vagyok mindaddig, amig a magyar nép alkalmat nem nyer arra, hogy korlátoktól mentes, szabad választások révén fejezze ki akaratát és hajtsa végre saját elhatározását. nos ügykezelő 8, Illés István 2, és R. Szabó István 1 szavazatot kaptak. A második titkos szava­zás után megejtett választásnál A. Tóth János 14 szavazattal lett konvenciós képviselő és Kucik Já­nos 9 szavazattal pótképviselő négy esztendőre. 4. ) Tárgyaltatott az Amerikai Magyar Szövetség, és a pitts­­burghi 34-ik fiók és a Társaskör ügye. Mindkettőt a gyűlés levé­tette a napirendről. 5. ) Jegyző jelenti, hogy a gyű­lés költsége, nyomdai számla, te­rembér, stb. nem lévén, mindösz­­sze a jegyzői tiszteletdij, mely $5.00-t tesz ki. Tudomásul szol­gál. Mivel a tárgyalások anyaga ki­merült, elnök megköszöni a tag­társak megjelenését és a gyűlést bezárja. K.m.f. A. TÓTH JÁNOS, elnök. KUCIK JÁNOS, jegyző. 26-IK KERÜLET JEGYZŐKÖNYV, felvétetett a 26-ik kerület 1947. junius 15-ikén, a Chicago, West Side-i Magyar Ref. iskola helyiségben megtar­tott gyűléséről. Wesesku János, a 342-ik fiók elnöke szeretettel üdvözli a dele­gátus vendégeket és a gyűlés le­vezetésére korelnök megválasztá­sát kéri. Lachman Antal lett ajánlva. Tekintettel arra, hogy sem a volt elnök, sem a volt jegyző nem volt jelen e gyűlésen, Lachman Antal kerületi elnök és jegyző választását ajánlja a kö­vetkező 4 évre. Az indítványt pártolta és elfogadta a tagság, mely kerületi elnöknek Peleskey Jánost, a Gary, Ind.i 138-ik fiók elnökét, és kerületi jegyzőnek Csömör Jánost, az Indiana Har­bor, Ind.-i 229-ik fiók tagját vá­lasztotta meg. Az újonnan választott kerületi elnök és jegyző elfoglalják helyü­ket és a tárgyalások megkezdőd­nek. A megbízó levelek beszedése után a fiókok részéről beadott alapszabály módosító javaslatok­ra tér a gyűlés. Javasolja a 26-ik Kerület, hogy azoknak a Verhovay tagoknak, akik már 35 éve fizetik a havidi­jaikat és 70-ik életévüket elérték, havidiját felére szállítsa le az egyesület. Kellő pártolás után egyhangúlag elfogadva. A kerület egyhangúlag elfogad­ta, hogy az igazgatóságnak ne legyen külön elnöke, hanem e tisztséget továbbra is a központi elnök töltse be. A kerület egyhangúlag elhatá­rozta, hogy a központi vezetőség és igazgatóság hatásköre ne ter­jedjen ki annyira, hogy még a sa­ját fizetésüket is felemelhessék, hanem kérjék ki a konvenciós de­legátusok véleményét és beleegye­zését. ^ 'A kerület egyhangúlag amel­lett szavazott, hogy ezután is minden 300 tag után mehessen egy delegátus a konvencióra. A kerület kéri, hogy a felnőtt osztályban is vezessék be a kár­tya rendszert, úgy mint a gyer­mekosztályban. A kerület egyhangúlag úgy ha­tározott, hogy a konvención csak a központi elnöknek és egy köz­ponti tisztviselőnek legyen sza­vazati joga. A kerület pártolt indítványra egyhangúlag elhatározza, hogy csak 5 nagygyülési képviselő kér­heti a névszerinti szavazás el­rendelését. A kerület pártolt indítványra egyhangúlag elhatározza, hogy a konvenciós delegátusoknak fize­tése maradjon úgy, ahogy régen volt. A kerület kéri, hogy a fiókok 15 tag után küldhessenek kerü­­(Folytatása az 5-ik oldalon) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom