Verhovayak Lapja, 1947 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1947-08-20 / 16. szám
2-IK OLDAL Őszintét! szólva. •• Verhovayak Lapja___________________íiw. augusztus 20 Tisztázzuk a tévedéseket! (Folytatás az 1-ső oldatról) gyalni, hiszen, bármilyen jó javaslatunk lehet, nem érünk el avval semmit, ha az a törvényekkel ellenkezik. Az én véleményem szerint nincsen szügség bizottságokra. De ha már ragaszkodunk a régi szokáshoz, küldjük ki a bizottságokat kötött határidőre, hogy egy bizottság ne tartsa fel az egész konvenciót. Kimondhatjuk azt, hogy hétfőn este és kedden bizottsági gyűlések lehetnek —amelyik akar, gyülésezhetik és vizsgálhat egész éjjel is — de szerdán reggel kezdődjön meg a teljes ülés. Mert hiszen ha a bizottságok vizsgálnak, akkor mi szükség van az igazgatóságra, az ellenőrző bizottságra, a hites könyvszakértőre, az Insurance Dept. vizsgálatára? Mert ha az ellenőrző bizottság, a hites könyvszakértő és az Insurance Dept. vizsgálatainak eredményét nem ismerjük el: akkor miért ismerjük el a konvenciód bizottságok megállapításait is. Hát őket ki vizsgálja felül? Valljuk meg egész őszintén, hogy a delegátusok sorában mindig voltak és mindig lesznek, u.n. “öreg harcosok” akik bizony szívesen eikonvencióznának — akár 4-5 hétig is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a delegátusok többségének meg kell hajolni egy elenyésző kisebbség akarata előtt. Egyszer ki kell nőni 3 gyermekcipőből és meg kell mutatnunk, hogy mi is eltudjuk intézni egyleti ügyünket egy hét alatt, mert különben joggal vádolhatnak meg bennünket avval, hogy nem vagyunk elég értelmes, alkalmas és egyleti ügyek intézésében járatos emberek. Mert ha az idei konvención is két hétig fogjuk az ügyeket tárgyalni, 20-25 dolláros napidijak mellett, akkor könnyen mégeshetik az, hogy nem lesz pénzünk olyan kiadásokra, amelyek az ösztagság jgvát és érdekét szolgálják ~Négy esztendővel ezelőtt 18 dolláros napidijat szavazott meg a konvenció nagy többsége önmagának. Most minden bizonnyal legalább 20 dolláros napi dij lesz a javaslat. Hacsak a 150 delegátust számítom, akkor is mindén' nap háromezer dollárba kerül, egy hetes konvenció, útiköltségekkel együtt benne lesz 22-23 ezer dollárba; de ha két hétig nyújtják el azt, akkor ötvenezer dolláron alul nem usszuk meg az idei konvenciót. Hol vannak azután a kerületi gyűlések költségei és egyéb elkerülhetetlen kiadások? Delegátus testvérek, kérő szóval hozzátok fordulok, akik között tudom egy sincs, aki ne egyesületünk javát, boldogulását óhajtaná, ügy jertek erre az Idei konvencióra. hogy ha törik, ha szakad de egy hét alatt végeznünk kell! FIÓKUNK UTÁSZA Elhunyt a Clune, Pa.-i 247-ik fiók népszerű ügykezelője. Nagy gyásza van Clune, Pa.-i 247-ik fiókunknak. Junius 27-ikén, az Indiana, Pa.-i kórházban elhunyt Lukács Károly, a fióknak régi, köztiszteletben álló, Verhqvay körökben is országszerte ismert ügykezelője. Nagy Halászon, Szabolcs megyében született 1881 október 13-ikán és 1907 májusában érkezett Amerikába. A Kent, Pa.-i Biaron Coal Co. bányájában dolgozott 26 esztendőn át. u-Egyesületünknek 1913 novemberében lett tagjá, mint a -Clune, Pa.-i 247-ik fiók egyik alapitója és első titkára. 1917-18-ban az elnöki tisztséget töltötte bs, majd 1921- ben megszervezte a 247-ik fiók gyermekosztályát. 1924- ben újra megválasztották titkárnak. E tisztséget 1928 júniusáig viselte, majd egy év múlva újra megválasztották és azóta egyfolytában mint fiókjának titkára és ügy-, kezelője szolgálta egyesületünket.. Igazi egyletépitő volt, aki hosszú munkálkodása folyamán száz taggal gyarapította egyesületünket. Családjában 12 tagot adott a Verhovay tábornak. Az 1920 évi clevelandi konvención mint kerületének delegátusa vett részt. Amerikába érkezése után egy évvel, 1908 julius 24- ikén vette feleségül Szabó Annát, aki öt gyermekkel ajándékozta meg. Gyászolja özvegye, valamint gyermekei, Ifj. Lukács A. Károly, Mclntryben, Lukács János otthon, Cieeró Ferencné, született Lukács Helén, Clüne, Pa.-ban, Iklódi Gyuláné, született Lukács Anna, Warren, Ohioban, Lukacs Grace otthon, kilenc unokája és testvérei, Imre, Márton, Gyula és nővére Zsuzsanna, Ma(Folytatás az 1-ső oldalról) el lehet intézni. E;zzel lehetővé tesszük a konvenció számára azt, hogy csak oly kérdésekkel f 0 g 1 a Ikozzék, melyeknek megoldására hatalma is van a nagygyűlésnek. — A konvenció kellő előkészítése érdekében kötelességünknek érezzük, hogy tisztázzuk a tévedéseket s igy mentesítsük a nagygyűlést tárgytalan kérdések megvitatásának hiábavaló, de költséges feladata alól. SZAVAZATI JOG A NAGYGYŰLÉSEN Az Igazgatóság által előterjesztett alapszabály módosító javaslatok között sok vitára és félreértésre adott okot a 8-ik paragrafusra vonatkozó következő cikkely: “Az eddigi egyszáz tagonkénti képviselet helyett minden fiók tekintet nélkül arra, hogy 15 vagy 499 tagja van, egy kerületi képviselő küldésere jogosult. A kerületi gyűlést megelőző zárlattal száznál több taggal rendelkező fiók képviselőjének minden száz tag után egyegy további szavazati joga van.’.’ Több kerület félreértette ezt a javaslatot és tiltakozott az ellen, hogy bármelyik konvenciós delegátusnak. több szavazata legyen. Az igazgatóság fenti javaslata azonban nem a 3-ik és 4-ik, hanem a 8-ik paragrafusra vonatkozik és világosan kihangsúlyozza, hogy itt csakis a fiókoknak a kerületi gyűlésekre kiküldött képviselőinek szavazati jogáról van szó. Az igazgatóság nem indítványozta azt, hogy egy nagygyűlés! képviselőnek több szavazata legyen. E tiltakozó határozatok tehát tárgytalanok, mert az Igazgatóság ily indítványt nem tett. S amikor a konvención az Alapszabályok módosítására kerül a sor, minden delgátusnak tisztában kell lennie, hogy ez 3 javaslat kizárólag a kerületi gyűlésekre kiküldött fiók-képviselőkre vonatkozik. Persze, van helye a helyesen értelmezett javaslat ellenni tiltakozásnak. De a konvenciós delegátusok csak akkor bírálhatják el érdeme szerint az indítványt, ha tisztában vannak azzal, hogy az csak a kerületi gyűléseket, nem pedig a nagygyűlést érinti. BETEGSEGÉLYZÉS Több kerület javasolta, hogy az Egyesület tekintsen el a hetenkénti orvosi vizsgálattól oly esetben, amikor a beteg gyógyíthatatlan vagy oly betegségben szenved, mely munkaképtelenné teszi ugyan, de hetenkénti orvosi kezelést nem igényel. Aki ismeri az Alapszabályokat, tisztában van azzal, hogy ezek a javaslatok tárgytalanok, ugyanis Egyesületünk már évek óta eltekint ily esetekben a hetenkénti orvosi kezelés követelményétől, feltéve, hogy a beteg tag, M.D. orvosa igazolja, hogy a beteg munkaképtelen, de hetenkénti orvosi kezelésre szüksége nincsen. Csonttörésre vonatkozólag pedig ezt az Alapszabályok 37-ik fejezetének 4- ik szakasza ki is mondja. Sok orvos elmulasztja annak bejegyzését az orvosi bizonyítványra, hogy a betegnek nincs szüksége hetenkénti kezelésre és ily esetben az Egyesület nem utalhatja a betegséget. De itt nem az alapszabályok módosítására van szükség, hanem arra, hogy q beteg tagok felkérjék az orvost, hogy a való tényállást megfelelőkepen igazolja. Van kerület, mely azt indítványozza, hogy “a volt katonák, akiknek betegsegélyük volt, különleges elbánásban részeltessenek viszszatérésük után egy éven belül.” Ez az indítvány is tárgytalan, mert ily határozatot az Igazgatóság már a katonák tömeges hazatérése előtt életbe léptetett és azt az Egyesület azóta is alkalmazta kivétel nélkül minden esetben. Sok kerület indítványozta azt, hogy az 1944 január 1 után belépett tagok betegsegélyre való jogosultsága ne szűnjék meg 65 éves korukban. Ez a javaslat tárgytalan, mert az 1943 évi konvenció az Insurance Department határozott utasítására mondotta ki azt, hogy az 1944 január 1 után kötött betegsegély biztosítási szerződések a tagok 65-ik születésnapján érvényű két gyarországon. A Jaeksonville-i Presbyterian egyház és a U.M.W.A., No. 6649 Coal Run Local-ja értékes tagját veszítette el benne. Felejthetetlen emlékű ügykezelő tagtársunk elhunyta feletti gyászában osztozunk a 247-ik fiók tagságával és a gyászoló családnak a Verhovay Segély Egylet tábora nevében legmélyebb részvétünket nyilvánítjuk. Egyletépitő tagtársunk emlékét kegyelettel őrizzük szivünkben. veszítik. Ezt a konvenció azért határozta, mert igy kívánta a pennsylvaniai törvény, mely most is érvényben van s igy ellene a mostani konvenció sem határozhat. Rá kell itt mutatnunk az Igazgatóságnak a Betegsegélyző osztály Alapszabályainak módosítására nézve tett következő bejelentésére: “Az erre vonatkozó módosítási javaslatokat az Igazgatóságnak csak akkor lesz módjában megtenni, amikor az egyesület Actuary-ja az Insurance Department által előirt munkálatokat elvégzi s megállapításai alapján a betegsegélyzésre vonatkozó javaslatát elkészíti.” Az Igazgatóság e bejelentéséből következik, hogy az Egyesületnek alkalmazkodnia keli az állami biztosítási hatóságokhoz és törvényekhez s módosításokat csakis azok keretén belül hajthat vegre. Ily körülmények között tulaj donképen egy kerület sem köthette meg képviselőinek kezét oly javaslatokkal, melyek megvalósíthatóságára nézve megbízható információ sem az igazgatóságnak, sem a kerületeknek rendelkezésére akkor még nem állt. OSZTALÉKOK Csaknem minden egyes kerület egyhangúlag magáévá tette azt a körlevélileg terjesztett javaslatot, hogy az egyesület 110%-os fizetőképesség esetén a “tartalék 3%-át” fizesse ki osztalékban. • Akik ezt a javaslatot tárgyalták és elfogadták, nem emlékeztek arra, hogy hivatalos lapunkban részletesen ismertettük ezt a kérdést rámutatva arra, hogy a pennsylvaniai Insurance Department a kötvények tartalékára alapozott százalékos számítás utján megállapított osztalék utalását helytelenítette és utasította Egyesületünket, hogy a jövőben csak a biztosítás: törvények értelmében tudományos alapon kiszámított osztalékot fizessen. Az 1946 évi osztalékot e rendelkezés értelmében számította ki az Egyesület Actuary-ja és a jövőben sem tehet másképen. Régebben amikor a biztositó hatóságok nem gyakoroltak oly szoros és szigorú felügyeletet, mint az utóbbi évek'folyamán, a biztositó intézmények sok tekintetben úgy járhattak el, ahogy nekik jól esett, tekintet nélkül arra, hogy eljárásuk szak(Folytatás a 3-ik oldalon)
